Pesti Srácok

Elkészült Ang Lee iraki háborús rémmeséje

A szeptember végén kezdődő New York-i Filmfesztiválon debütál Ang Lee háromdimenziós technikával felvett iraki háborús drámája, a Billy Lynn's Long Halftime Walk.

MTI

A szeptember 30. és október 16. között 54. alkalommal megszervezett filmmustra programját a Lincoln Center Filmtársasága jelentette be még hétfőn. Lee szintén háromdimenziós, Pi élete című, négy Oscar-díjjal elismert alkotását is a New York-i Filmfesztivál mutatta be elsőként 2012-ben. A Billy Lyinn's Long Halftime Walk Ben Fountain regényéből készült. A film egy Irakból hazatért amerikai háborús hősről szól, akit az amerikaifutball-bajnokság döntőjének félidejében ünnepelnek. Billyt az újonc Joe Alwyn alakítja.

Lee a szokásos másodpercenként 24 képkockás sebesség helyett 120 kockással forgatta le a filmet. Korábban Peter Jackson kísérletezett hasonlóval: a Hobbitot 48 képkockás sebességgel vette fel, amit a "szédítő" élmény miatt kritikák is értek. A rendező elmondta, hogy a filmet szinte teljes egészében a főhős szemszögéből láthatják a nézők. Az új technológia és a nézőpont a produkciónak erős érzelmi töltést és intenzitást kölcsönöz - fűzte hozzá. "Minden filmemmel megpróbálok újabb utakat találni, amellyel a közönséghez és magamhoz is közelebb kerülhetek" - fogalmazott Lee és azt is elárulta, hogy a Pi élete óta dolgozott az új technológián a csapatával. A Billy Lynn's Long Halftime Walk című filmet október 14-én vetítik a fesztiválon, észak-amerikai forgalmazása november 11-én kezdődik.

PestiSracok facebook image

Fotó: youtube

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.