Pesti Srácok

Ezúttal sci-fi-sorozatot készít a Trónok harca szerzője

A trónok harcának globális sikere után a szerző, George R.R. Martin által jegyzett Wild Cards című sci-fi-sorozatból is tévészéria készül - értesült a BBC News.

MTI

Az 1987 óta megjelenő, ma már több mint 20 kötetes sci-fi egy alternatív világban játszódik, amelyben egy idegen vírus terjed el a Földön a második világháború után. Az emberiség zöme elpusztul, vannak, akiket megváltoztat a kór, a lakosság egy százaléka viszont valamilyen szuperképességre tesz szert, amelyet vagy jóra, vagy rosszra használ. A Wild Cards-sorozat főszerkesztője George R. R. Martin, egyes köteteit ő is írta, de a sorozaton eddig mintegy harminc szerző dolgozott. A könyvfolyam tévés jogait a Universal Cable Productions vásárolta meg, amely egyebek mellett a Psych és a Mr Robot című produkciókat is készíti.

PestiSracok facebook image

Martin örömmel számolt be a fejleményekről, mint írta, nyomban elkezdik a munkát, és reményei szerint a Wild Cards több ezernyi sztorijából több összefonódó sorozat is készül majd. "Mindenekfelett ez egy univerzum, éppoly nagy, szerteágazó és izgalmas, mint a Marvel vagy a DC képregényeinek univerzuma (bár némiképp karakánabb, reálisabb és következetesebb azoknál), remek, kisebb-nagyobb szerepben feltűnő szereplőgárdával" - fogalmazott az író.

Martin az HBO-val kötött exkluzív szerződése miatt nem vehet részt közvetlenül az új sorozat megírásában, a feladatot a Wild Cards főszerkesztő-helyettesére és írójára, Melinda Snodgrassra, valamint Gregory Noveckre, a DC Comics és az Syfy Films korábbi írójára és producerére bízta. "Ismerik és szeretik a Wild Cards-univerzumot, éppoly jól, akárcsak én, és szerintem fantasztikus munkát fognak végezni. Sok szerencsét kívánok nekik" - mondta Martin.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)