Pesti Srácok

Női színház lesz a Radnóti?

Öt bemutatóval, női témákat feszegető kerekasztal-beszélgetésekkel és új tagokkal várja közönségét az új évadban a budapesti Radnóti Színház.

MTI

A színház szerdai közleménye szerint elsőként ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra Bulgakov komédiáját Vecsei Miklós átdolgozásában Iván, a rettenet címmel, amelynek premierje október 16-án lesz, majd Csató Kata rendezésében láthatja a közönség november 13-tól a Michael Ende meséje alapján írt, Ofélia árnyszínháza című Kárpáti Péter-darabot. A libanoni születésű kanadai szerző, Wajdi Mouawad Futótűz című színművét Alföldi Róbert rendezésében január 7-én mutatja be a teátrum, Valló Péter pedig Shakespeare Téli rege című darabját állítja színpadra, amelyet a színház felkérésére Szabó T. Anna fordít újra. Az ötödik bemutató Fehér Balázs Benő rendezése lesz.

A közlemény felidézi, hogy Kováts Adél igazgató, az augusztus 22-i évadnyitó társulati ülésen kifejtette: küldetésének tekinti, hogy a Radnóti olyan 21. századi színház legyen, amely megkerülhetetlen tényezője Budapest kulturális életének, egy nyitott, intellektuális közösségi tér, ahol a 21. század társadalmi problémáival kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. "A cél olyan előadások létrehozása, amelyek nem csupán magas művészi minőséget képviselnek, hanem megszólítják, felébresztik a közönséget" - emelte ki. A tartalomhoz igazodva a Radnóti Színház arculata is átalakul hamarosan, valamint új tagokkal is bővült: Lovas Rozi, Sodró Eliza, László Zsolt és Rusznák András csatlakozott idén a társulathoz. Az igazgató másik célkitűzése volt, hogy a nőket érintő témák és kérdések körét felkarolja, így az évad részévé válik egy kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött felolvasószínházi sorozat is, amely Szóval címmel elsőként Joanna Owsienko Tiramisu című művét mutatja be szeptember 17-én, a Színházak Éjszakáján.

PestiSracok facebook image

Fotó: csaladilap.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.