Várj, míg vaksötét lesz – A Vaksötét című thrillerről

Még az is lehet, hogy Hollywoodban vannak kézikönyvek, amelyek arról szólnak, hogyan kell nulla költségvetésből szabadulós thrash filmet forgatni, ami aztán hozhat annyit, hogy érdemes kikölcsönözni a pesti zugfilmesektől az Ikarus csuklós buszokból átalakított stábkocsikat. A Vaksötét olyan olcsó, mint egy szórólapon meghirdetett műanyag vásár a falusi művelődési házakban. Hiába játszódik egy épület zárt térében, tehát olcsóbb, mint egy Szomszédok epizód forgatása volt 1988-ban, mégis áthozták a gyártást Magyarországra.

PZL – 061.hu

Felvettek néhány külsőt Detroit rozsdaövezetében, ami még Eminemnek is sok lett volna, majd megépítették a vak férfi (Stephen Lang) lakóházának díszletét, és már foroghatott is a sötét házban játszódó ability park thriller, ami újrahasznosította az elmúlt harminc év minden horror közhelyet, és olyan lett, mint egy másodéves UCLA-hallgató vizsgafilmje, aki azt a feladatot kapta, hogy most egy thrillert forgasson le a csoporttársaival. Mégis: a film működik. Pedig ki fogadna egy olyan thrash mozira, aminek csak annyi a története, hogy három fiatal betör egy vak ember lakásába, majd megpróbálnak kiszabadulni, de a látássérült veterán katona a saját szabályai szerint kezd el játszani. Nyilván a tiniknek jön majd be, akik bírták az elmúlt évek nulla költségvetésű szabadulós filmjeit, és még élénken emlékeznek arra, milyen a pornónézés miatti szobafogság. És persze lehet valami a témában is, ha minden második pesti szenes pincében szabadulós szerepjáték klub nyílt.

A Vaksötét nem unalmas, a sztoriba beletettek néhány csavart, ami kimozdítja a holtpontról. Fede Alvarez filmjének legalább három befejezése van, a történeten mindig teker egyet, így kapunk happy endet, mocskos befejezést és kompromisszumos véget is. A Vaksötétnek érzelmes a kerettörténete, hogy azért mégis csak kedveljük meg azokat a surmókat, kik egy vak veterán katonát kifosztanak. Szóval, Rocky (Jane Levy) megígéri a kishúgának, hogy elszökik vele egy napfényes vidékre, ahol nem olyan az élet, mint egy Pink videó klipben, ahol alkesz szülőket kerülgetése helyett az énekesnő inkább magára tetováltat egy combfixet.

A csóróság még nem lenne ok arra, hogy kifosszanak egy vakot, így megérdemlik a sorsukat. Valójában senki nem szimpatikus a történetben, maximum Rocky kishúga, de őt csak fél percig látjuk. A vak veteránnal sem lehet együtt érezni, hiszen ő a pincében tart fogva valakit, aki véletlenül elütötte a lányát, és atlétás hősünk, aki úgy jár-kel a házában, mint egy felegyenesedett farkas, lazán beléd vág egy félméteres sövényvágó ollót, ha éppen rossz passzban van. Marad még a rottweiler, de ő sem az az öleb, aki alkalmas lenne kutyaterápiás foglalkozásokra. Talán izgalmasabb lett volna, ha rendesen felrakják a szerelmi háromszöget, mert így csak sejtjük, hogy Alexnek nagyon is tetszik Rocky, aki ugyebár Money-val jár.

Ezt elmaszatolta a rendező, mert ő egyenes vonalú, rém egyszerű filmet akart, ami kizárólag arról szól, hogy el tudnak-e menekülni hőseink a vak fickó erődítménnyé alakított házából, vagy sem. Esetleg: magukkal tudják-e vinni a pénz? Esetleg: túlélik-e? Csak erre redukálták a mozit, amiben nincs korfestő motívum sem, annyit tudunk, hogy a mobiltelefon korszakban játszódik a mese, mert az elején hőseink váltanak néhány sms-t, de az ócska kocsijukból ítélve az egész hetvenes évek közepén is játszódhatna. Szóval, itt van egy nyárvégi kamarathriller, és ha lenn vagyunk a Balatonon, és esik az eső, és semmi más nem jut eszünkbe, ezt a filmet is megnézhetjük. Vagy lemehetünk a nyaraló pincéjébe, hogy rendbe rakjuk a szerszámokat, és beolajozzuk a sövényvágót.

Vaksötét
amerikai thriller
rendező: Fede Alvarez
szereplők: Stephen Lang, Daniel Zovatto, Jane Levy, Dylan Minnette
bemutató: 2016.augusztus 25.

Képek: Intercom