Piros a vér a pesti utcán, és a filmvásznon - 10 film 1956-ról
Az 1956-os emlékév kapcsán érdemes végiggondolni, mit tudunk a korszak hétköznapjairól, az 56-os hősök érzelmeiről, vágyairól és csalódásairól. Ha közel szeretnénk kerülni a forradalom szellemiségéhez, az ún. 1956-os filmek sokat segíthetnek. Ezek közül választottunk ki tíz klasszikust, melyek közül ötöt restaurált az emlékév tiszteletére a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. Makk Károly Szerelem, Szabó István Szerelmesfilm, Gárdos Péter Szamárköhögés, Sándor Pál Szerencsés Dániel és Gábor Pál Angi Vera című filmjét nézhetjük meg mostantól szemcsék, törések, hanghibák és karcok nélkül.
LEIRER TÍMEA - 061.hu
A filmeket négyezer pixel feletti felbontásban, széles vásznon is vetíthető formátumban újították fel, így eddig soha nem látott minőségben élvezhetjük a klasszikusokat. Lugossy László filmrendező, szerint ha nem lenne emlékév, ezek a filmek akkor is megérdemelték volna a felújítást, hiszen műremekekről van szó. Ahogy mondta, a játékfilmek nem mind a forradalom idején játszódnak, de a bonyodalmak origója 1956. A filmek cselekménye viszont tovább burjánzik, hiszen a forradalom eseményei nem csak 1956-ra korlátozódnak. Már sokkal korábban érezhettük az előjelét, hatása pedig mind a napig tart, a filmek ezt a hosszú időt foglalják össze. Lugossy László így fogalmazott: „A fiataloknak meg kell ismerniük 1956 történetét, hiszen szüleikről, nagyszüleikről szól. Mi vagyunk felelősek azért, hogy mindazok, amit ezek a filmek lenyomatként őriznek, eljussanak hozzájuk. Ennek nincs jobb eszköze a filmeknél.”
Fazekas Eszter, a restaurálási projekt vezetője szerint a leginkább az okozott gondot, hogy egy olyan korszakban készültek a filmek, amikor a természetes világítást részesítették előnyben, ezért nagyon sok alkotást ma már alulexponáltnak látunk. A 4K felbontás pedig felerősíti a szemcséket, amelyek eltüntetése nem volt egyszerű feladat. A másik problémát nem teljesen pontos utószinkron jelentette, amely abban a korban még nem jelentett problémát, de a felújított, tiszta verzióhoz a hangot is restaurálni kellett.
Az öt felújított film kihagyhatatlan alkotás, de ha mélyebbre szeretnénk ásni a forradalomhoz kapcsolódó filmes emlékek között, bizony bőven van miből válogatni. Az öt mellé jöjjön még öt, azaz összesen tíz film az 1956-os emlékév jegyében!
1. Angi Vera – rendező: Gábor Pál
A film a korabeli, ma már hihetetlennek tűnő alkalmazkodó-képesség története, sokak szerint az egyik legkiemelkedőbb ötvenes évekről szóló mozi. Vera, az árva lány segédápolónő egy vidéki kórházban. Miután nyíltan bírálja a munkahelyén lévő tűrhetetlen állapotokat, a vezetés jobbnak látja, ha bentlakásos pártiskolába küldi a szókimondó lányt. Ott hamar pártfogóra talál, és elkezdődik a lány "ideológiai" nevelése, aminek eredményeként a lány életében az eszme kerül fő helyre...
2. Szerencsés Dániel – rendező: Sándor Pál
A film, amely később fesztiválok díjait eredményezte, sokáig tiltólistán volt Magyarországon. A történet szerint 1956 decemberében a tizenhat éves Szerencsés Dániel Amerikába készülő szerelme után akar szökni Nyugatra. Vele tart a házukból Angeli Gyuri, akit viszont a fegyveres harcban való részvétel késztet menekülésre. A határállomás szállodájában várakoznak az országból távozni akarók. A két fiúnak is ekkor van esélye utoljára végiggondolni életük legfontosabb kérdését: menni vagy maradni.
3. Szerelem – rendező: Makk Károly
Déry Tibor megírta, Makk Károly pedig 1971-ben megrendezte a sztorit, amelyről sokáig nem lehetett beszélni. A magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotásában János, az ötvenes években börtönbe kerül, felesége azonban nem fedheti fel anyósa előtt, hogy fiát fogva tartják, ezért elhiteti az idős asszonnyal, hogy a férfi filmet forgat külföldön. A Szerelem külön érdekessége, hogy a férfi főszerepet Darvas Iván kapta, aki a forradalom után maga is 22 hónapot ült börtönben. Tulajdonképpen saját szabadulását kellett eljátszania.
4. Szamárköhögés – rendező: Gárdos Péter
A film ötlete Gárdos egy régi nyilatkozata szerint onnan jött, hogy barátjával összeszámolták, hányszor kaptak nyaklevest életükben, és rájöttek, hogy majdnem mindegyik az 50-es évek közepén csattant. A filmben egyedi módon, a forradalom heteit elsősorban a kisfiú Tomi, illetve húga, Annamari szemszögéből látjuk. A Szamárköhögés - bár nem valós történet - a szerzők kamaszkori személyes emlékein alapul.
5. Szerelmesfilm – rendező: Szabó István
A történet főszereplője Jancsi, aki Franciaországba utazik, hogy találkozzon élete nagy szerelmével, Katával, aki már tíz éve külföldön él. Hosszú utazása alatt emlékeiben felidézi kapcsolatuk történetét, és megrohanják újraéledő érzései. Elképzeli a mostani Katát, akit már tíz éve nem látott, fantáziál a rég várt találkozásról. Ám a valóság nem követi a képzeletet. Bár csodálatos napokat töltenek együtt, de az eltelt évtized produkálta változások és különbségek kitörölhetetlenek.
6. Húsz óra – rendező: Fábri Sándor
Nemcsak húsz óra, hanem nagyjából húsz év történetét, eseményeit, sérelmeit meséli el ez az 1965-ös film. Egy évekkel ezelőtti gyilkosság szálainak felfejtése, indulatok és sérelmek tárulnak elénk a Húsz órában, amely nem csak mint regény volt sikeres, de a filmváltozat is emlékezetes lett. Itthon a filmszemle nagydíját vihette el 1965-ben, a moszkvai filmfesztiválon pedig a fődíjat.
7. Megáll az idő – rendező: Gothár Péter
1956 novemberében a Köves-gyerekek apja disszidál mögött hagyja az országot, barátja és harcostársa, Bodor úr a hatvanas évek elején szabadul a börtönből, és apjuk helyett apja lesz a két Köves-fiúnak. A nagyobbik, Gábor az orvosi egyetemre készül, Dini pedig gimnazista és szerelmes Szukits Magdába. A gyerekek az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák, Coca-Cola mámora mellett megismerik a szerelem édes érzését is. És nem kell sok, hogy egy lopott autó elinduljon Nyugat felé.
8. Eldorádó - rendező: Bereményi Géza
Az Eldorádó, önéletrajzi ihletésű alkotás, főhőse Monori, a történet kezdetén a helyi „császár”. A szörnyűséges és nyomorúságos háborús évek, melyben sokan tönkrementek és földönfutóvá váltak, Monorinak a meggazdagodást jelentették. Élet és halál ura, saját törvényeket alkot, mindenki behódol neki és vagyonának. A szép világ azonban egyszer csak véget él, Monori szürke eminenciásként kénytelen folytatni az életét, 1956-ban azonban megpróbál élni a történelmi lehetőséggel. Előszedi eldugott aranyrúdjait, külföldre szeretné juttatni a családját.
9. Szabadság, szerelem – rendező: Goda Krisztina
A 2006-ban bemutatott film az egyik legnagyobb nézőszámot produkáló 56-ról szóló alkotás. A történetben Viki, a műegyetemen szónokló forradalmár, és Karcsi, az olimpiára készülő, nagyszájú vízilabdázó románcát kísérhetjük végig a tankok és barikádok között. A Szabadság, szerelem elrepít a Melbourne-i olimpiára is, ahol a magyar és a szovjet vízilabda válogatott a medencében is összecsap.
10. Temetetlen halott – rendező: Mészáros Márta
A Temetetlen halott a forradalom bukásától Nagy Imre kivégzéséig követi az eseményeket, így elsősorban a fogoly politikus szenvedéseit eleveníti fel. A forgatókönyvet Mészáros Márta és Pataki Éva, a rendező állandó szerzőtársa írta. Mészáros személyesen is ismerte Nagy Imre özvegyét, aki a film végén a 301-es parcellánál állva feltűnik. Számos híradórészlet és archív felvétel teszik hitelesebbé az alkotást, amely egyik legfőbb érdeme, hogy sikerrel bontja le a határt a játékfilm és a dokumentumfilm között.
