Visszapillantó tükör - 40 éve indult hódító útjára a bűvös kocka
Negyven éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el.
MTI
Rubik Ernő 1944. július 13-án született, apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A műszaki egyetem építészmérnöki karának elvégzése után az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) tanult belsőépítészetet. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és tanított az Iparművészeti Főiskolán. A térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő, oktatási segédeszköznek szánt szerkezetét 1974 tavaszán tervezte meg. A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Az oldalanként 3x3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el. Gyorsan kiderült, hogy a tanszer játéknak is igen szórakoztató, így a terveket 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, s 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "térbeli logikai játék" néven megkapta a szabadalmi oltalmat.
A kocka diadalútja azonban még nem kezdődött el, ehhez át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőjén. Találmányát már 1975 márciusában átadta hasznosításra a Politechnika Ipari Szövetkezetnek, de a gyártás csak két évvel később kezdődött meg. A kockában az Országos Pedagógiai Intézet oktatási segédeszközként nem látott fantáziát, az 1978-as BNV-n ugyan elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, de a Nürnbergi Játékvásáron észrevétlen maradt. 1979-ben aztán cikket írt róla az Observer című brit lap, majd felkerült a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapjára. A játékosok is felfedezték, a bűvös kockát nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is terjesztették. A Rubik's Cube (Rubik-kocka) 1980-81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.
A kocka más mértani test (piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, aranyból is kirakták, létezik - többek közt - egycentis élű és digitális változatban is, de a legizgalmasabb feladat a hagyományos kocka kirakása maradt. Az 1982-ben Budapesten megrendezett első Rubik-kocka-világbajnokságot még 22,95 másodperces világcsúccsal nyerték meg, ma a legjobbak átlagosan 7-8 másodperc alatt forgatják ki, a jelenlegi csúcstartó, az amerikai Lucas Etter 2015-ben 4,9 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színeket. A vakon kirakás kategóriában 21,05 másodperc, a félkezes kirakásban 6,88 másodperc a világcsúcs, lábbal eddig leggyorsabban 20,57 másodperc alatt oldották meg a feladatot. A versengésbe emellett fél lábon állós, egy légvételes, víz alatti kirakós és egyéb extrém kategóriákban is be lehet szállni, sőt még robotokat is be lehet nevezni.
A matematikai rejtélyt, a kirakási lépések minimális számát csak három évtized után, 2010-ben fejtették meg: az összekevert kocka legfeljebb húsz lépésből kirakható. A bizonyításhoz több mint 43 trillió lehetséges kezdőállásból kiindulva jutottak el, úgy, hogy a kezdőállásokat 2,2 milliárd csoportba osztották (csoportonként 20 milliárd pozícióval), a csoportok számát - szűrésekkel - 56 millióra csökkentették, szuperszámítógépekbe táplálták, és kijött a "szám". A kombinációk többsége egyébként 15-19 lépésből is kirakható. A Rubik-kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé, sőt kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.
2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel vándorkiállítás indult útjára, amely hét év alatt - Budapestet is érintve - körbejárja a Földet, legutóbb Észak-Karolinában volt látható. A kiállítás interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást. A Rubik-kocka - legsikeresebb innovációs nagykövetünk - a riói olimpián is győzelemre segítette a legjobb látogatóközpontnak választott magyar pavilont. Itthon folynak az előkészületei a Rubik-kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásának. A 2012-es szándéknyilatkozat szerint a Rubik-kockát formázó múzeumot a Rákóczi híd budai hídfőjénél építették volna meg, jelenleg egy új látványtervvel és helyszínnel számoló tervpályázat előkészítése zajlik.
A Rubik-kockához hasonló nehézségű feladványt kell megoldania az Európai Unió Bíróságának is, hogy pontot tegyen a találmánnyal kapcsolatos jogvita végére. Rubik Ernő kockájának nemzetközi jogai és védjegye a brit Seven Towns cég birtokában van, amely a színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben védjegyként jegyeztette be. A Simba Toys német játékgyártó vállalat 2006-ban megtámadta a kockát kisajátító védjegyet, és bíróságra ment. Az uniós Törvényszék 2014-ben első fokon a brit cégnek, a másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok 2016 májusában a németnek adott igazat, a végleges döntés ősszel esedékes.
Kép: budapest inc
