90 éve halt meg Houdini, a leghíresebb szabadulóművész
Kilencven éve, 1926. október 31-én halt meg Harry Houdini, minden idők legnagyobb szabadulóművésze és legnagyobb hatású mágusa.
MTI
1874. március 24-én Weisz Erik néven jött a világra Budapesten egy sokgyermekes rabbi fiaként. A család négy évvel később kivándorolt Amerikába, egy ideig a wisconsini Appletonban éltek, majd 1882-ben New Yorkba költöztek. Erik újságot árult, cipőt pucolt, s kilencévesen debütált a színpadon a "trapéz hercegeként". Tizenkét évesen megszökött, beállt egy vándorcirkuszba, de aztán hazatért, hogy segítse szüleit. Ifjúkorától edzette magát, futott, úszott, bokszolt, ennek köszönhette fizikumát és kitartását, amelyeknek később nagy hasznát vette. Bűvészpályafutását tizenhét évesen kártyatrükkökkel kezdte, de már szabaduló mutatványokkal is próbálkozott. Apja a következő évben meghalt, ezt követően kizárólag a bűvészkedésnek szentelte idejét.
A Houdini művésznevet a francia Jean-Eugene Robert-Houdin, az első modern bűvész iránti tiszteletből vette fel. (Később kiábrándult példaképéből, 1908-ban egész könyvet szentelt mítosza lerombolásának.) Az akkor még csak vándorcirkuszokban fellépő fiatalember 1893-ban ismerkedett meg Wilhelmina Rahnerrel, aki a felesége és Bess Houdini néven színpadi asszisztense lett. Houdini 1899-ben találkozott Martin Beck impresszárióval, akinek javaslatára a szabadulós mutatványokra helyezte a hangsúlyt műsorában. Beck varietékbe szerződtette, majd 1900-ban európai turnéra vitte. A Scotland Yard bilincséből való kiszabadulásáért fél éves szerződést és 300 fontos heti gázsit kapott, és Bilincskirályként kezdték emlegetni. Bejárta Európát, mutatványaihoz a helyi rendőrség asszisztált zárral, bilinccsel és börtönnel, sokszor meztelenre vetkőztették és megmotozták, de ő mindig kiügyeskedte magát. 1904-ben gazdagon tért vissza New Yorkba, és 25 ezer dollárért vett házat.
Mutatványai Amerikában is vonzották a nézőket, 1908-tól - az utánzók nagy száma miatt - mutatványait a láncos-kényszerzubbonyos szabadulások helyett a zárt terekből való kijutásra építette. Első ilyen jellegű attrakciója a vízzel telített, kívülről hermetikusan lezárt, óriás tejeskannából való szabadulás volt, erre a hátborzongató "A kudarc: fulladásos halál" szlogennel csalogatta a nézőket. Houdini a koporsótól a szekrényen át a börtöncella méretéig terjedő, vízzel feltöltött fülkéből, földdel betemetett gödrökből, még egy partra vetett bálna gyomrából is kijutott. Sikerét élénk képzeletének, hatalmas testi erejének, rugalmasságának és hajlékonyságának, valamint a zárak, csomók és egyéb szerkezetek felnyitásában szerzett különleges jártasságának köszönhette.
Mindemellett lélegzetét akár négy percig is vissza tudta tartani, de élete még így is sokszor csak pillanatokon múlt, kiszabadulása után többször elájult. Trükkjeit néhány kivétellel (például a híres elefánt-eltüntetés) maga találta ki, a legnehezebbek megoldásába csak négy segítőtársát avatta be. Titoktartása miatt legtöbb szabadulásának rejtélyét sohasem fejtették meg. A legjobban fizetett amerikai illuzionista nevével fémjelzett show-műsorokra tolongtak a nézők. A mutatványokra való felkészülés mellett arra is maradt ideje, hogy könyveket írjon, kipróbálja a repülést és filmet forgasson (2015 márciusában került elő elveszettnek hitt első filmje, a The Grim Game). Meggyőző erejét latba vetve, vagyonát nem kímélve munkálkodott a bűvészek önszerveződésén, 1917-től az Amerikai Bűvészek Társaságának elnöke volt. 1923-ban Amerika legrégibb - és ma is működő - bűvészcége, a Martinka and Co. elnökévé választották.
Illuzionistaként nem hitt a "természetfölötti" erőkben. Kampányolt a hiszékenység, a sarlatánság ellen, spiritualista szeánszokra járt álruhában, és ott helyben le is leplezte a csalókat. A témáról a Csodavigécek és módszereik, illetve az Egy bűvész a szellemek között címmel írt könyvet. Feleségével mégis vállalkozott egy spiritiszta kísérletre: megállapodtak abban, hogy amelyikük előbb meghal, megpróbál kapcsolatba lépni életben maradt párjával; özvegyének nem sikerült a kísérlet. Houdini szenzációs új műsorra készült, de a bemutatóra már nem került sor. Halloween napján, 1926. október 31-én halt meg, halálát hivatalosan perforálódott vakbél okozta hashártyagyulladás okozta. Állítólag utolsó fellépése előtt, október 22-én Montrealban két diák kereste fel öltözőjében, s amikor Houdini azzal dicsekedett, hogy minden ütést kiáll, egyikük figyelmeztetés nélkül kétszer erősen hasba vágta. A mágus, akinek nem volt ideje erre felkészülni, már óriási fájdalmak között adta elő műsorát, s utána nagyon rosszul érezte magát, mire kórházba került, már nem tudtak segíteni rajta.
Ám sokan úgy vélik, hogy az általa ostorozott spiritualisták, akik korábban többször is életveszélyesen megfenyegették, mérgezhették meg. Holttestét, amelyet az új műsorához előkészített koporsóban szállítottak haza, boncolás nélkül temették el, s bár 2007-ben felmerült az exhumálás gondolata, erre máig nem került sor. Houdini 1975-ben posztumusz kapott csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán, alakját regényekben (például Doctorow Ragtime című művében) és filmekben is megidézték. A 2014-ben róla készült amerikai tévésorozat címszerepét nagy tisztelője, a szintén magyar gyökerű Adrien Brody alakította. Hagyatékát Las Vegas-i bűvészközpontjában féltve őrzi a világhírű illuzionista, David Copperfield. David Merlini szabadulóművész kezdeményezésére, halálának 90. évfordulója alkalmából, 2016 júniusában a budai Várban is megnyílt a Houdini Múzeum.
Fotó: weekinweird.com, Life
