Csend és kiáltás – Simon &Garfunkel: The Concert In Central Park című album új kiadásáról

Vannak koncertek, amelyek olyanok, mint az időgépek. Különösen akkor, ha ún. nosztalgia fellépésekről van szó. Viszont vannak olyan összeállások, amik olyan jól sikerülnek, hogy tényleg megváltozik a tér-idő kontinuum. Ez történt 1981. szeptember 19-én a Central Parkban, New Yorkban a Simon &Garfunkel fellépésén.

PZL- 061.hu

A zenekar már 1969 óta, a legendás Bridge Over Troubled Water album megjelenése óta inaktív volt, mégis olyan erős kulturális élménnyé vált a félmillió ember előtt megtartott koncertjük, hogy úgy tűnt, mintha nem történt volna meg a hetvenes évek és minden ott folytatódott volna, ahol a két fiatalember abbahagyta. A park közepén összegyűlt félmillió piknikező ugyanis tökéletesen megidézte Woodstock szellemét, a HBO-s közvetítés fényelése, a fotók mind-mind azt sugallták: nem 1981-et hanem 1969-et írunk. És mindez 35 éve történt, amit már akkor is alaposan dokumentáltak, filmre vették, kiadtak belőle egy dupla lemezt, a világ vezető lapjai közöltek képeket a koncertről, miért lenne kisebb a lelkesedés 2016-os évforduló alkalmával?

Megjelent egybecsomagolva a CD és a DVD is, valóságazonos coverrel, mi kell még? Az, hogy meghallgassuk azt a két előadót, akik nélkül másképp szólna Bródy János, Cseh Tamás, Zorán, hogy csak a magyar popot idézzük meg, de a Diploma előtt című filmből - aminek a zenéjét a Simon & Garfunlel duó írta - derült ki az is, hogyan kell popdalokat bedolgozni a játékfilmekbe. Az 1941-es születésű, magyar zsidó felmenőkkel rendelkező Paul Simon és a romániai zsidó nagyszülőktől származó Art Garfunkel New Yorkban találkozott, hogy aztán a folk-rockban teljesedjenek ki, és megmutassák, hogy félmillió embert nemcsak azok tudnak elhívni a világ legnagyobb piknikjére, akik kötelet feszítenek ki a felhőkarcolók közé, és azon egyensúlyoznak, mert ugyebár ilyen is volt... Ehhez Paul Simonnak elég egy rövidebb majdnem-kötél, amit az akusztikus gitárjára feszít ki.

A két földrajztanár kinézetű Queens-i srác nem csinált semmit, csak kissé zavartan előadtak 21 számot, amit eljátszhattak volna egy utcasarkon is, de akkor a kalapba dobott 50 centesektől nem hallották volna a koncertet, különben is a buli ingyenes volt, így aztán a Central Parkban tartották meg, amiben egyetlen showelem maga a város polgármestere Ed Koch volt, aki csak annyit mondott: Ladies and gentlemen, Simon and Garfunkel! Kb. ugyanez a puritanizmus jellemezte az egész koncertet. Természetesen félmillió embernek best of válogatást kellett előadni, az első dal egyből a Mrs. Robinson, de eljátszották a Homeward Bound-ot, a Scarborough Fair-t, az Old Friends-et és a The Sounds Of Silence-t is. Paul Simon, az öreg barát, a napokban volt 75 éves. A The Concert In Central Park azt is bebizonyította, hogy egy piknik nemcsak akkor jó, ha a hátteret a madárcsicsergés adja, van, amikor az a jó, ha felerősítik a csend hangjait.

Simon &Garfunkel:
The Concert In Central Park
Sony
21 szám 75 perc