Pesti Srácok

Haumann Péter tíz év után újra szinkronizál

Rendező barátja kérésére hosszú idő után először vállalt szinkronszerepet Haumann Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészünk. Az ország egyik legendás szinkronszínészeként is ismert Haumann Edelényi János JutalomJáték című filmjében Brian Cox magyar hangját kölcsönzi majd.

061.hu

Haumann Péter hangját rajzfilmben utoljára a Macskafogó 2.-ben és az 51-es bolygóban, nagyjátékfilmben pedig az Őfelsége pincére voltamban és a Mátrix – Forradalmakban hallhattuk, utóbbi moziban Az Építész magyar hangjaként szólalt meg. Ő kölcsönözte a hangját annak idején A legkisebb ugrifüles Tüskéshátújának, a Hupikék törpikék Hókuszpókjának, de sokaknak ismerős lehet a Macskafogó Safranekjeként is. Nagyjátékfilmekben mások mellett olyan színészek szólaltak meg a hangján, mint Anthony Hopkins, John Cleese, Gene Hackman, Jack Lemmon és talán a legikonikusabb azonosulás: Louis de Funés.

PestiSracok facebook image

- mondta a színész, aki elárulta, hogy ezúttal kifejezetten barátja, Edelényi János kérésére tett kivételt. "A szinkronizálás során egy jó színésznek az egész lényét három jelenet után meg lehet érezni. Ha ez megvan, utána már tudom, hogy jó nyomon járok-e. Brian Coxot rokonléleknek érzem, ezért könnyű volt ráhangolódnom” – nyilatkozta Haumann. A JutalomJáték szinkronizált verzióján olyan ismert színészek dolgoztak még, mint Básti Juli és Szacsvay László, a Dorottyát alakító Coco König magyar hangját pedig Csupa Bori kölcsönzi majd.

A színművész csaknem tíz év után most először vállalt újra szinkronszerepet, Edelényi János rendező kérésére az október 27-én mozikba kerülő JutalomJátékban Brian Coxot szinkronizálja.

A számos hollywoodi produkcióban szerepet vállalt 70 éves skót színész egy kiállhatatlan színészlegendát, Sir Michael Giffordot alakítja Edelényi filmjében: goromba, folyamatosan káromkodik, kiszámíthatatlan, s amióta gyógyíthatatlan betegségben szenved, még elviselhetetlenebb. Gondozók sorát űzte már el maga mellől, és most újabb áldozata érkezik, az Angliába települt fiatal magyar színésznő, Dorottya. A lány titkon abban reménykedik, hogy Sir Michael a szárnyai alá veszi, tanulhatja tőle a mesterséget, ám az idős színész vele is nyers és bárdolatlan.

Amikor azonban kiderül, hogy Dorottyának van humorérzéke, ráadásul nagy rajongója Shakespeare-nek, kapcsolatuk egy csapásra megváltozik: Michael megenyhül, egykori önmagát látja a lány törekvésében, Dorottya pedig barátra talál az idős színészben. Sir Michael lánya viszont ráébred, hogy Dorottyát milyen szándékok vezérelték a házba, és gondolkodás nélkül felmond a lánynak. Sir Michael ettől teljesen összeomlik, kórházba kerül, és immár önmagának kénytelen feltenni a kérdést: „Lenni vagy lenni?”

A JutalomJáték forgatókönyvét Gilbert Adair, Edelényi János és Tom Kinninmont írták, az operatőr Máthé Tibor, a zeneszerző Pacsay Attila, a hangmester Zányi Tamás, a producerek Berger József, Steve Bowden és Charlotte Wontner, a koproducer Romwalter Judit. A magyar-angol vígjáték a Mythberg Films gyártásában, az A Company Hungary forgalmazásában október 27-én kerül a hazai mozikba szinkronizáltan és feliratosan egyaránt.

Fotó: menhazszinpad.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.