Pesti Srácok

A jazz metamorfózisa - Budapesten ad koncertet Patricia Barber

A modern jazz egyik legfontosabb zongorista-énekesnő-dalszerzője, Patricia Barber lép fel november 27-én a fővárosi MOM Kulturális Központban (MOMkult). Az amerikai sztár harmadszor játszik Magyarországon, ezúttal triójával.

MTI

Patricia Barber a jazz egyik poétikus különutasának számít. Lenyűgöző előadó, briliáns komponista, aki a melodikus zenei világot sötét tónusú, misztikus alt hanggal és merész zongorajátékkal párosítja. Fellépései, lemezeinek megjelenése világszerte eseményszámba mennek - írták ajánlójukban a szervezők.

PestiSracok facebook image

Barber Chicago külvárosában született, karrierje 1984-ben indult a Gold Star bárban, majd egy évtized elteltével a Green Mill klubba, a chicagói jazz központjába került, ahol heti rendszerességgel lépett fel. 1989-ben magánkiadásban jelentette meg bemutatkozó, Split című albumát. 33 éves volt ekkor, kellően érett, és ebben az alig negyvenöt perces anyagban már szinte minden ott van, ami őt később annyira egyénivé és izgalmassá tette. Cassandra Wilson mellett ő volt az, aki az Ella Fitzgerald, Sarah Vaughan, Peggy Lee és Carmen McRae által fémjelzett női vokális jazzhagyományba új életet és perspektívát lehelt. A jazz színtéren az elsők között volt, aki repertoárjába, majd lemezre vett pop- és rockdalokat, és emelte azokat a műfajban elfogadott sztenderdek szintjére. Ezek egyike, a Smokey Robinson-féle My Girl az 1992-es Distortion of Love című lemezen hallható.

Újabb lemezei (Café Blue - 1994, Modern Cool - 1998, Nightclub - 2000, Verse - 2002) fokozatosan megszilárdították a helyét a műfaj kiválóságainak sorában. 2006-ban megjelent Mythologies című anyagán Barber Ovidius Metamorfózis című dalciklusában mélyedt el, annak alapján írt tizenegy számot, amelyekben tizenegy emberi karaktert ragadott meg az ahhoz illő stílusban, szövegvilággal, hangulattal, költőiséggel. A Mythologies Barber pályafutásának egyik legerősebb, legbensőségesebb, legfilozofikusabb albuma lett.

Következő, a 2008-ban kiadott The Cole Porter Mix című lemezén a huszadik század első felének egyik legjelentősebb amerikai komponistája előtt tiszteleg. Barber nemcsak a tíz általa legjobbnak tartott Porter-szerzeményt adja elő egyéniségére húzva, hanem három olyan saját dalt, amelyet az idol is írhatott volna. Legutóbbi anyaga, a 2013-as Smash sorrendben tizenhatodik albuma, ezen saját dalai hallhatóak zenekara kíséretében. Ennek anyagával érkezik november 27-én első budapesti fellépésére, amelyen Patrick Mulcahy basszusgitáron, Jon Deitmeyer dobokon játszik vele. Patricia Barber 2005-ben fellépett a debreceni jazznapokon, öt évvel később pedig a Gyulai Várszínházban.

Fotó: irom.wordpress.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.