Pesti Srácok

Arafat-múzeum nyílt az egykori palesztin vezető főhadiszállásán

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Jasszer Arafatnak állított rámalláhi múzeum, amelyben a néhai palesztin vezető apró hálószobáját is megnézhetik a látogatók.

MTI

A mindössze öt négyzetméteres helyiségben egy egyszemélyes ágy, egy éjjeliszekrény, egy lámpa, egy imaszőnyeg és egy kisebb szekrény található, benne négy öltönnyel, néhány fejkendővel és ingekkel. A szoba falát egy festmény díszíti, amelyet annak idején a palesztin vezető kislánya készített. Arafat a rámalláhi főhadiszállásán lévő hálószobájában töltötte élete utolsó három évének nagy részét, miután Izrael nem engedélyezte, hogy elhagyja az épületet. 2004 őszén, hetvenöt éves korában megbetegedett, Franciaországba szállították, ahol nem sokkal később egy katonai kórházban halt meg.

PestiSracok facebook image

wu9i0116

A helyiség, amely nagyjából érintetlenül állt Arafat halála óta, a főhadiszállás egy üresen álló szárnyában van, amelyet híd köt össze a hétmillió dollárból létrehozott 2600 négyzetméter alapterületű múzeummal. "Arafat története a palesztin emberek szabadságért és függetlenségért vívott harcának története" - mondta Nasszer al-Kidva, Arafat unokaöccse, az Arafat Alapítvány vezetője. A múzeum végigköveti a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjének életét és a palesztinok történetének legfontosabb eseményeit a 20. század kezdetétől Arafat 2004-es haláláig. Az intézmény szerint Arafat 1929. augusztus 4-én született Jeruzsálem óvárosában, habár egyes beszámolók szerint Gázában vagy Kairóban látta meg a napvilágot. A kiállított tárgyak között van a néhai palesztin vezető öreg rádiója, utolsó szemüvege, tollai, kéziratai és egy fegyver, amelyet az íróasztalán tartott.

161110-yasser-arafat-museum-06

Fényképeken köszönnek vissza Arafat életének legmeghatározóbb állomásai, köztük amikor Jichak Rabin egykori izraeli miniszterelnökkel és Simon Peresz akkori izraeli külügyminiszterrel megosztva Nobel-díjat kapott az Oslóban 1993-ban tető alá hozott átmeneti békemegállapodásért. Az egyezségtől azt remélték, hogy megnyitja az utat a palesztin-izraeli végleges békemegállapodás előtt, ám az soha nem született meg. Jichak Rabint 1995-ben meggyilkolta egy ultranacionalista zsidó, a békemegállapodás ellenzője. 2000-ben kitört a palesztin felkelés, és Arafat utolsó éveit főhadiszállásán, ostromállapotban töltötte. Simon Peresz idén szeptemberben halt meg.

2016-11-10t133249z_1847286257_s1aeumaplhac_rtrmadp_3_palestinians-arafat-museum-780x439

Arafat Nobel-díját gázai főhadiszállásán őrizték, de 2007-ben, amikor a Hamász elfoglalta Gáza városát, az épületet kifosztották. A díját a Hamász fegyveres csoport szolgáltatta vissza a palesztin kormánynak. A múzeumban berendezett kiállítás utolsó képein izraeli buldózerek láthatóak, amint Arafat főhadiszállásán átgázolva elérik a hálószoba falait. Az Arafat Múzeum megnyitóját a néhai palesztin vezető halálának 12. évfordulójához időzítették.

Fotó: Reuters/Mohamad Torokman, nypost.co, worldpress.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)