Pesti Srácok

Arafat-múzeum nyílt az egykori palesztin vezető főhadiszállásán

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Jasszer Arafatnak állított rámalláhi múzeum, amelyben a néhai palesztin vezető apró hálószobáját is megnézhetik a látogatók.

MTI

A mindössze öt négyzetméteres helyiségben egy egyszemélyes ágy, egy éjjeliszekrény, egy lámpa, egy imaszőnyeg és egy kisebb szekrény található, benne négy öltönnyel, néhány fejkendővel és ingekkel. A szoba falát egy festmény díszíti, amelyet annak idején a palesztin vezető kislánya készített. Arafat a rámalláhi főhadiszállásán lévő hálószobájában töltötte élete utolsó három évének nagy részét, miután Izrael nem engedélyezte, hogy elhagyja az épületet. 2004 őszén, hetvenöt éves korában megbetegedett, Franciaországba szállították, ahol nem sokkal később egy katonai kórházban halt meg.

PestiSracok facebook image

wu9i0116

A helyiség, amely nagyjából érintetlenül állt Arafat halála óta, a főhadiszállás egy üresen álló szárnyában van, amelyet híd köt össze a hétmillió dollárból létrehozott 2600 négyzetméter alapterületű múzeummal. "Arafat története a palesztin emberek szabadságért és függetlenségért vívott harcának története" - mondta Nasszer al-Kidva, Arafat unokaöccse, az Arafat Alapítvány vezetője. A múzeum végigköveti a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjének életét és a palesztinok történetének legfontosabb eseményeit a 20. század kezdetétől Arafat 2004-es haláláig. Az intézmény szerint Arafat 1929. augusztus 4-én született Jeruzsálem óvárosában, habár egyes beszámolók szerint Gázában vagy Kairóban látta meg a napvilágot. A kiállított tárgyak között van a néhai palesztin vezető öreg rádiója, utolsó szemüvege, tollai, kéziratai és egy fegyver, amelyet az íróasztalán tartott.

161110-yasser-arafat-museum-06

Fényképeken köszönnek vissza Arafat életének legmeghatározóbb állomásai, köztük amikor Jichak Rabin egykori izraeli miniszterelnökkel és Simon Peresz akkori izraeli külügyminiszterrel megosztva Nobel-díjat kapott az Oslóban 1993-ban tető alá hozott átmeneti békemegállapodásért. Az egyezségtől azt remélték, hogy megnyitja az utat a palesztin-izraeli végleges békemegállapodás előtt, ám az soha nem született meg. Jichak Rabint 1995-ben meggyilkolta egy ultranacionalista zsidó, a békemegállapodás ellenzője. 2000-ben kitört a palesztin felkelés, és Arafat utolsó éveit főhadiszállásán, ostromállapotban töltötte. Simon Peresz idén szeptemberben halt meg.

2016-11-10t133249z_1847286257_s1aeumaplhac_rtrmadp_3_palestinians-arafat-museum-780x439

Arafat Nobel-díját gázai főhadiszállásán őrizték, de 2007-ben, amikor a Hamász elfoglalta Gáza városát, az épületet kifosztották. A díját a Hamász fegyveres csoport szolgáltatta vissza a palesztin kormánynak. A múzeumban berendezett kiállítás utolsó képein izraeli buldózerek láthatóak, amint Arafat főhadiszállásán átgázolva elérik a hálószoba falait. Az Arafat Múzeum megnyitóját a néhai palesztin vezető halálának 12. évfordulójához időzítették.

Fotó: Reuters/Mohamad Torokman, nypost.co, worldpress.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.