Hegyeket mozdított el a dinók kihalásáért is felelős meteorit
Hegyméretű kőzettömböket mozdított el becsapódásakor az aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását okozta.
MTI
Néhány perc alatt hatalmas kőzettömegek több mint 30 kilométert tettek meg - közölte a Science című szaklapban egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Mexikói-öbölnél lévő Chicxulub-kráternél végzett fúrásaik eredményeit mutatta be. A 10 kilométeres aszteroida a mexikói Yucatán-félszigeten, a krétakör végén történt becsapódásával olyan eseménysorozatot indított el, amely az akkor élő állat- és növényvilág több mint 70 százalékának kihalásához vezetett. A kétszáz kilométeres Chicxulub-krátert többnyire geofizikai módszerekkel vizsgálták, mivel a szerkezet nagy része több száz méterrel a Mexikói-öböl tengeri üledéke alatt található.
A tizenkét ország 31 kutatójából álló nemzetközi kutatócsoport több mint 830 méter mélyen végzett magfúrásokat áprilisban és májusban, hogy 11 ezer mintát vegyenek a Chicxulub-kráterből. Ezek egy részét a Bécsi Természettudományi Múzeumban és a Bécsi Egyetemen elemezték. A kutatásban részt vevő Christian Köberl, a Bécsi Természettudományi Múzeum igazgatója szerint a fúrások "kimondottan sikeresek" voltak. A fúrás helyszínének körültekintő megválasztásával sikerült olyan kőzetekből mintát venni, amelyek normális esetben csaknem elérhetetlen mélységben vannak. "A vizsgálatok révén első alkalommal szerezhetünk információkat egy ilyen óriási becsapódási kráter kialakulásánál zajló dinamikus folyamatokról" - mondta.
A Chicxulub ugyanis az egyetlen ismert kráter a Földön, amelynek érintetlenül maradt az úgynevezett csúcsgyűrűje. Ez egy meredek hegyekből álló különleges képződmény a kráter központjában. Az első vizsgálatok során a mintákat geofizikai adatokkal és számítógépes modellekkel kombináltan elemezték, így világítottak rá, hogyan alakulhatott ki a Chicxulub-kráter központjában lévő 80 méteres csúcsgyűrű. A modellek szerint a meteorit olyan erővel csapódott a Földnek, hogy 10 kilométeres mélységben lévő hatalmas gránittömegeket nyomott még mélyebbre, majd ismét a felszínre. Ezután a kőzetek ismét a becsapódás központjának irányába mozdultak el, végül a felszínre nyomultak, ahol csúcsgyűrűvé formálódtak.
"A kőzettömbök alig néhány perc alatt összesen harminc kilométernyi távolságot tettek meg" - mondta el Ludovic Ferriere, a Bécsi Természettudományi Múzeum meteoritkutatója. A becsapódás során felszabaduló energiák hatására ráadásul a gránit különös, a tudósok számára váratlan formát öltött. A geológus szerint "úgy néz ki, mint a gránit, de a kőzet különösen zúzott, ezáltal porózusabb és sokkal kevésbé tömör". Míg a gránit sűrűsége általában 2,7 gramm köbcentiméterenként, addig a kráterből vett mintákban lévő gránité csak 2,2-2,4 gramm per köbcentiméter.
Ezek az eredmények a földi élet keletkezéséről is információt adhatnak. A Föld ugyanis korai időszakában erős meteoritbombázásnak volt kitéve. Ha eközben hasonló tulajdonságokkal bíró kőzetek keletkeztek, akkor a porózus kövek, amelyeket átjárt a Föld belsejében felmelegedett és tápanyagokban gazdag víz, megfelelő életteret biztosíthattak az első organizmusoknak.
Kép: dinosaur-island.com
