Pesti Srácok

Régészeti szenzáció a terrorkalifátus kapujában

Jelentős bronzkori várost fedeztek fel régészek Irak északi részén, egy az Iszlám Állam által elfoglalt területektől nem messze fekvő ásatáson.

MTI

A németországi Tübingeni Egyetem ókori keleti kultúrákat tanulmányozó intézetének (IANES) régészei Dohuk városától nem messze egy bronzkori város nyomait fedezték fel. Az ásatás eredményei szerint a települést, amelyen ma Kurdisztán autonóm régió Bassetki nevű kis faluja található, időszámításunk előtt 3000 körül alapították és mintegy 1200 éven át élte virágkorát. Az Akkád Birodalom (időszámításunk előtt 2340-2200), az emberiség első világbirodalma idejéből származó településrétegeket is feltártak - olvasható a Tübingeni Egyetem honlapján.

PestiSracok facebook image

Az ásatásokat augusztus és október között végezték a szakértők Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem kutatója és Hasszán Kaszim, az iraki régészeti minisztérium igazgatója vezetésével. A leletek feltárásával meghiúsult egy tervezett autópálya építése a területen. A település jelentősége egyértelmű a leletek alapján. A felső városrész körül már időszámításunk előtt 2700 táján falat emeltek, hogy megvédjék a lakókat a behatolóktól, az időszámítás előtti 1800 körül pedig már nagy kőépítményekkel rendelkezett.

3368270611_69e6244b86_bAz akkád-korból származó , i.e. 2300 körül készült Bassetki-szobor az Iraki Múzeumban

A tudósok asszíriai ékírásos táblák töredékeire is bukkantak az időszámítás előtti 1300 körüli időkből, amelyek arra utalnak, hogy azon a helyen Adadnak, a mezopotámiai viharistennek szentelt templom állt. A városközponton kívül egy kilométer hosszan terült el egy alsó városrész. Speciális mérőeszközökkel a tudósok kiterjedt úthálózatra, különböző lakónegyedekre, úri házakra és egy bronzkori, palotaszerű épületre utaló nyomokat találtak. Bassetki eddig csak az úgynevezett Bassetki-szoborról volt ismert, amelyet 1975-ben véletlenül találtak itt. A szobortöredék Narám Szin akkád király bronzfigurájának maradványa.

Bár a tudományos munkát az Iszlám Állam ellenőrzése alá tartozó területektől csupán 45 kilométerre végezték, a régészek zavartalanul dolgozhattak. "Munkatársaink állandó védelem mellett dolgoztak. Az Iszlám Állam térbeli közelsége ellenére az iraki független kurd területre nagymértékű biztonság és stabilitás jellemző" - mondta Pfälzner. A harmincfős nemzetközi tudócsoport az ásatások ideje alatt Dohukban élt, Moszultól mindössze 60 kilométerre északra.

Pfälzner és kutatócsoportja 2013 óta végez kutatásokat Bassetki környékén egészen a török és szír határig. Eddig 300, korábban ismeretlen, régészetileg fontos helyszínt fedeztek fel. A régióban 2017 nyarán folytatódnak a feltárások. "A Bassetki körüli régió kulturális szempontból nagyon gazdag régió, amely a bronzkorban Mezopotámia, Szíria és Anatólia kulturális kapcsolatainak találkozásánál feküdt. Ezért kurd kollégáinkkal közösen hosszú távon régészeti központot szeretnénk itt kialakítani" - mondta Pfälzner.

Fotók: flickr, Peter Pfälzner/heritagedaily.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.