Pesti Srácok

Régészeti szenzáció a terrorkalifátus kapujában

Jelentős bronzkori várost fedeztek fel régészek Irak északi részén, egy az Iszlám Állam által elfoglalt területektől nem messze fekvő ásatáson.

MTI

A németországi Tübingeni Egyetem ókori keleti kultúrákat tanulmányozó intézetének (IANES) régészei Dohuk városától nem messze egy bronzkori város nyomait fedezték fel. Az ásatás eredményei szerint a települést, amelyen ma Kurdisztán autonóm régió Bassetki nevű kis faluja található, időszámításunk előtt 3000 körül alapították és mintegy 1200 éven át élte virágkorát. Az Akkád Birodalom (időszámításunk előtt 2340-2200), az emberiség első világbirodalma idejéből származó településrétegeket is feltártak - olvasható a Tübingeni Egyetem honlapján.

PestiSracok facebook image

Az ásatásokat augusztus és október között végezték a szakértők Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem kutatója és Hasszán Kaszim, az iraki régészeti minisztérium igazgatója vezetésével. A leletek feltárásával meghiúsult egy tervezett autópálya építése a területen. A település jelentősége egyértelmű a leletek alapján. A felső városrész körül már időszámításunk előtt 2700 táján falat emeltek, hogy megvédjék a lakókat a behatolóktól, az időszámítás előtti 1800 körül pedig már nagy kőépítményekkel rendelkezett.

3368270611_69e6244b86_bAz akkád-korból származó , i.e. 2300 körül készült Bassetki-szobor az Iraki Múzeumban

A tudósok asszíriai ékírásos táblák töredékeire is bukkantak az időszámítás előtti 1300 körüli időkből, amelyek arra utalnak, hogy azon a helyen Adadnak, a mezopotámiai viharistennek szentelt templom állt. A városközponton kívül egy kilométer hosszan terült el egy alsó városrész. Speciális mérőeszközökkel a tudósok kiterjedt úthálózatra, különböző lakónegyedekre, úri házakra és egy bronzkori, palotaszerű épületre utaló nyomokat találtak. Bassetki eddig csak az úgynevezett Bassetki-szoborról volt ismert, amelyet 1975-ben véletlenül találtak itt. A szobortöredék Narám Szin akkád király bronzfigurájának maradványa.

Bár a tudományos munkát az Iszlám Állam ellenőrzése alá tartozó területektől csupán 45 kilométerre végezték, a régészek zavartalanul dolgozhattak. "Munkatársaink állandó védelem mellett dolgoztak. Az Iszlám Állam térbeli közelsége ellenére az iraki független kurd területre nagymértékű biztonság és stabilitás jellemző" - mondta Pfälzner. A harmincfős nemzetközi tudócsoport az ásatások ideje alatt Dohukban élt, Moszultól mindössze 60 kilométerre északra.

Pfälzner és kutatócsoportja 2013 óta végez kutatásokat Bassetki környékén egészen a török és szír határig. Eddig 300, korábban ismeretlen, régészetileg fontos helyszínt fedeztek fel. A régióban 2017 nyarán folytatódnak a feltárások. "A Bassetki körüli régió kulturális szempontból nagyon gazdag régió, amely a bronzkorban Mezopotámia, Szíria és Anatólia kulturális kapcsolatainak találkozásánál feküdt. Ezért kurd kollégáinkkal közösen hosszú távon régészeti központot szeretnénk itt kialakítani" - mondta Pfälzner.

Fotók: flickr, Peter Pfälzner/heritagedaily.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.