régészet
A honfoglaló magyarok útja mentén vissza, a múlt felé – Honi felderítés (Videó)
Talán semmilyen történelmi ügyünket nem lengi körül annyi misztikum, rejtély és hitbéli meggyőződés, mint az őstörténetünket. A magyar eredetkutatás kérdéseit a közelmúltig leginkább nyelvészettudományi elméletek alapján próbálták megválaszolni a történészek, ám az utóbbi bő másfél évtizedben ez a helyzet alapvetően megváltozott. Az oroszországi, ukrajnai, moldovai ásatási és kutatási lehetőségek megnyílásával rengeteg eddig ismeretlen leletet ismertek meg a magyar régészek, amelyek elődeink vándorlásának rengeteg részletét árnyalják, vagy helyezik új megvilágításba. Türk Attila, a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának vezető régésze segítségével Etelközön, majd az Urál lábánál fekvő Levédián keresztül egészen a hegylánc túloldaláig, a mai orosz–kazah határvidékéig, a Tobol és az Iszim folyók környékéig követjük időben és térben visszafelé őseink útját.
Már a halott őseink sincsenek biztonságban egy új őrület miatt – Egy 75 éves magyar-kanadai professzor is veszélyesnek tartja
Hazugságra épült az egész történelmünk – állítja egy radikális csoport, akik szerint a régészeknek abba kell hagyniuk az emberi maradványok nemi alapú kategorizálását, mivel nem tudhatják biztosan, hogy ők milyen neműnek ÉREZTÉK magukat. Ez az állítás már önmagában is nevetséges, de az alátámasztására szolgáló érvek talán még ezt is felülmúlják.
Aukciós ház kínálja, külföldre is kerülhet Szent István ereklyéje – Államalapítónk földi maradványainak nyomában
Ma ezerhúsz éve, 1001. január 1-én koronázták meg államalapítónkat, Szent Istvánt. Ezzel az írással rá emlékezünk. Legnagyobb királyunk földi maradványai kalandos, máig titkokat rejtő utakat jártak be. Legalább 17 Szent István-i csontereklyét őriznek európai kolostorok, templomok és esetleg magánszemélyek is. Tehát a közismert és talán a legértékesebb Szent Jobb csupán egy az államalapítónk testereklyéi közül. Bemutatjuk a szent ereklyék történetét.
Páratlan régészeti feltárás: titokzatos, ékszerekkel teli sírt találtak Baja közelében
Titokzatos, ékszerekkel teli bronzkori sírt tártak fel egy Baja melletti település határában. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő – írta meg cikkében a hellovidek.hu.
Őseink életét éli az Esőleső – Exkluzív interjú Eőry Béla kísérleti régésszel
Eleink, őseink életét kutatja Eőry Béla, akit csak Esőlesőnek neveznek. Miért? A kísérleti régész úgy várja az esőt, ahogyan a földművelők, de más okból: a víz kimossa az addig elrejtve heverő leleteket. Eőry Béla nemcsak felfedezi, de újra is éli a múltat: úgy készíti el a különböző tárgyakat, eszközöket, ahogyan azt a régmúlt emberei tették. Volt, hogy saját fiát fogta az eke elé, máskor az ősember Ötzi feltételezett téli ruhájában járta a falut. Csoda, hogy megijedtek tőle? Hiánypótló interjú egy lebilincselő karakterrel.
Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki
Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki helyi régészek: az úgynevezett hosszúház a 800-as években épült, az első viking menekülők letelepedésének eddig vélt időpontját évtizedekkel megelőzően.
Rétegről rétegre - Ásatás Solton (KÉPRIPORT)
Solt 11. századig visszavezethető története és egy őskőkori település emléke is feltárul a régészek előtt a belvárosban zajló építkezésen - tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: Solt belvárosában, az iskola szomszédságában nemrégiben kezdődött meg a városi sportcsarnok építése. Ennek első lépéseként május elején indult el a mintegy háromezer négyzetméteres beruházási területen található régészeti lelőhely kutatása. Solton az évszázadok alatt egymásra épülve újabb és újabb kultúrrétegek jöttek létre. A csaknem kétméteres rétegsor kezdete több mint hatezer évre nyúlik vissza az időben. A mélyben ugyanis egy őskőkori település is meghúzódik, erre rétegeződtek a további korszakok emlékei. A leletek, az eddig előkerült díszített kerámiák és pattintott kőeszközök, pengék nagy meglepetést okoztak a régészeknek, mert hasonló emlékeket eddig Solt környékén nem találtak.
Ajánljuk még