Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Rekordárat fizettek Moholy-Nagy László egy képéért

‎ 061.hu 2016. november 15. 15:32

Rekordáron, 6 millió dollárért (1,728 milliárd forint) kelt el Moholy-Nagy László zománcképe hétfőn a Sotheby's impresszionista és modern árverésén, ahol Edvard Munch Girls on the Bridge (Lányok a hídon) című alkotásáért több mint 50 millió dollárt fizetett egy műgyűjtő.

MTI

Moholy-Nagy László 1923-ban készült, 95x60 centiméteres Telefonkép című alkotása egy zománcgyárban készített geometrikus festmény. Az árverési katalógusban az aukciósház szakértői 3-4 millió dollár között becsülték az árát. A képet, amely eddig egy neves magángyűjteményben volt, a közelmúltban kiállították a New York-i Guggenheim Múzeumban a Bauhaus festőjéről összeállított retrospektív kiállításon. Az aukción Moholy-Nagy László egy másik festménye, az 1940-ben készült CH P. Space Modulator című alkotás 792 ezer dollárért kelt el.

PestiSracok facebook image

Az árverés sztárja Edvard Munch (1863-1944) Lányok a hídon című alkotása volt, amelyet a norvég expresszionista festőművész 1902-ben festett az Oslo-fjord egyik kicsiny falujában. A festmény 20 éve még csak 7,7 millió dollárért cserélt gazdát, 2008-ban már 30,8 millió dollárért kelt el, mindkettő rekordösszeget jelentett a norvég festő esetében. Edvard Munch Sikoly című képéért 2012-ben 119,9 millió dollárt adtak a Sotheby's árverésén. Ez volt az első kép, amely aukción átlépte a 100 millió dolláros határt. A hétfői New York-i árverésen 12,9 millió dollárt fizettek Pablo Picasso The Painter and His Model című, 1963-ban készült nagyméretű festményéért, Picasso egy bronz mellszobra, amely kedveséről és múzsájáról, Francoise Gilot-ról készült 1916-ban, 900 ezer dollárért kelt el.

Kép: Sotheby's

Kapcsolódó témák
moholy-nagy lászló
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)