Tolcsvay Béla 70 éves

November 6-án ünnepli 70. születésnapját Tolcsvay Béla Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, aki ma is vezetője az egykor testvérével alapított Tolcsvay Triónak.

MTI

Szülei a második világháborúban, a főváros ostroma idején találkoztak: apját repesztalálat érte, s a budai Vár alatti Sziklakórházban anyja kötözte be a sebét. A család a Várban élt, itt nőtt fel Béla is négy évvel fiatalabb öccsével, Lászlóval. Apjuk zenetanár volt, a családban mindennapos volt a muzsika, Béla hatéves korától csellistának készült. A komolyzenével a Beatles és az angolszász beatzene hatására hagyott fel, 12 húros gitárra váltott, a hangszert autodidaktaként pengette.

1964-től a Strangersben és a Wanderersben játszott, és az ausztrál Seekers együttest hallva döbbent rá, hogy ez az akusztikus, népzenei gyökerű muzsika az ő igazi világa. 1967-ben öccsével és Balázs Gábor bőgőssel megalakították a folk-beat stílusú, a magyar népzene harmóniavilágát idéző Tolcsvay Triót. Az együttesben a fivérek gitároztak és énekeltek, első saját számuk a Ne menj el volt. A Szentháromság téri Várklubban akkoriban hétvégenként a már nagyon népszerű Illés együttes játszott, a szünetekben a Tolcsvay Trió kapott lehetőséget a színpadon. Szerették, amit csináltak, egyáltalán nem a pénz hajtotta őket, akkor még nem is gondoltak arra, hogy ebből éljenek meg.

A Magyar Televízió Ki mit tud? elnevezésű tehetségkutató versenyén 1968-ban megnyerték kategóriájukat, ami egy csapásra ismertté tette nevüket. A testvérek 1970 végén létrehozták a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt, amelyben már elektromos hangszerek és dob is szerephez jutott. 1972-ben megjelent, egyetlen önálló albumukon a három akkor legnépszerűbb énekesnő, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta is énekelt. Sláger lett a Boldogtalan vándor, a Lá-di-dá, a Ne sírj kedvesem és a Szeretni kéne című daluk. 1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel KITT-egylet néven léptek fel, Tolcsvay Béla 1973-ban az egyik szervezője volt az első magyar popfesztiválnak Miskolcon. Bélát 1973 végén hívták a szerveződő Fonográf együttesbe, de nem lépett be a Szörényi-Bródy szerzőpárosra alapozott, populáris rockot játszó zenekarba, László öccse viszont igent mondott. Ez roppant kellemetlenül érintette őt, majdnem felhagyott a zenéléssel, a testvérek viszonya évekre megromlott.

1974-ben egy erdélyi kirándulásból új ösztönzést merített, a Gyimesekben találkozott a további életútját meghatározó muzsikával. Újjáalakította a Tolcsvay Triót, és közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. A "színészkirály" őt szemelte ki az általa létrehozni kívánt Művész Színház zenei vezetőjének, de Latinovits váratlan halála miatt a terv nem valósult meg. Tolcsvay Béla 1976 és 1978 között az Agria Játékszín zenei vezetője volt, verseket zenésített meg Kútvölgyi Erzsébet Ady-estjeihez, dalokat komponált a Bojtorján együttesnek. 1994-ben Budapesten önálló klubot nyitott.

Testvére zenéjére ő írta az 1987-ben bemutatott nagy sikerű rockoratórium, a Magyar mise verseit. 1992 és 1999 között alkotott önálló műve a népzenei gyökerű Szép szerelmem, Magyarország című trilógia (Napfényfia, Rijjadóleány, Csillaglánc), 2011-ben mutatták be Az égig érő fa című táncos mesejátékát, amelyet Béres Melindával közösen hozott létre, 2015-ben volt az Aranyfényű asszony című népi szertartásjátékának premierje. A mai napig fellép a Tolcsvay Trióval és egyedül, énekmondóként is, munkásságát a hitéből fakadó szolgálatnak tekinti. A Fejér megyei Pázmándon élő művész, aki az utolsó igricnek nevezi magát, sokat tett a magyar hagyományvilág mérhetetlen gazdagságának közvetítéséért, s azt vallja: gyökér nélkül nincs lombja a fának.

A trió ma: Tolcsvay Béla, Egri László és Czipó Tibor (forrás: tolcsvaybela.hu)

1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. Tavaly rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadó-művészi pályája elismeréseként Kossuth-díjban részesült. A kitüntetés átvételekor így nyilatkozott:

"Énekmondónak tartom magam, kicsit olyan a szerepem, mint annak idején Tinódi Lantos Sebestyéné vagy Balassi Bálinté volt... Kötelességemnek érzem, hogy átadjam az embereknek azt a kulturális irányt és tudást, amit vallok és amiben hiszek."

A művész a Legyen úgy, mint régen volt! címmel megjelent interjúkötetében személyes dolgokról, élményeiről vallott, az életútjáról írott könyv Megnyittatott... Misztikus életrajz az Ég Ígérő Fa nyomában címmel jelent meg.

Vezető fotó: Imre György