Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Ez az év 10 legjobb mozija az amerikai filmesek szerint

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2016. december 9. 13:50

Az Érkezés című sci-fi, a Kaliforniai álom című musical, Mel Gibson és Martin Scorsese új drámái is felkerültek az év legjobb filmjeinek tízes listájára, amelyet az Amerikai Filmintézet (AFI) állított össze.

MTI

Az AFI csütörtöki közleménye alapján a legjobbak közé került a Zootropolis - Állati nagy balhé című animáció, Clint Eastwood kényszerleszállásos drámája, a Sully - Csoda a Hudson folyón, valamint Mel Gibson háborús mozija, A fegyvertelen katona. A rangos listára felkerült a Manchester by the Sea című családi dráma és Barry Jenkins Moonlightja, amely tarolt a Gotham független filmdíjak átadóján, a legjobb rendező és Naomie Harris révén a legjobb női mellékszereplő díját is elnyerte. Az év vége felé bemutatott alkotások közül Martin Scorsese jezsuitákról szóló Csend című filmje és Denzel Washington Fences című, bemutatás előtt álló drámája is felkerült a listára.

PestiSracok facebook image

Az AFI különdíját kapta az O.J.: Made in America című dokumentumfilm. Az 1967-ben alapított filmintézet minden évben kiadja a listát, de nem állít fel rangsort a produkciók között. A legjobbnak tartott alkotásokat kritikusok, filmtörténészek, televíziós és filmszínészek, valamint az intézet vezetőinek véleménye alapján válogatják ki, az eredmény rendszerint jól jelzi az Oscar-szezon várható díjazottjait. Az AFI a televíziós alkotások tízes listáját is elkészítette, felkerült rá többek között a Trónok harca, Az alelnök és az Aznap éjjel is. A díjakat január 6-án adják át.

Fotó: IGN Hungary

Kapcsolódó témák
csend martin scorsese afi mel gibson Érkezés
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)