Pesti Srácok

Isten éltesse a magyar mozgókép mesterét!

Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze 91 éves, aki 1925. december 22-én született Berettyóújfalun.

Apja egy filmszínház tulajdonosa volt szülőhelyén, Berettyóújfaluban. Így már kisgyerekként közeli kapcsolatba került a mozival. Érettségi után beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára, majd a második világháború után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan 1950-ben kivágták. Munkájából hiányolták a szocialista realizmus ismertetőjegyeit. Végül főiskolai tanára, Nádasdy Kálmán "suba alatt" levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.

Rendezői bemutatkozása 1954-ben a Szigligeti Ede vígjátékából készült, felhőtlen szórakozást nyújtó Liliomfi volt, amelyet csaknem hét millióan néztek meg. 1955-ben készült a 9-es kórterem című filmje, amelyben - a korra szokatlan módon - meglepően erős a társadalomkritikai hang. Sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt) forgatott. Többnyire rangos irodalmi alkotásokat visz a vászonra. A Déry Tibor novellájából 1970-ben forgatott Szerelem című műve a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek. Hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt.

PestiSracok facebook image

Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos című filmje. 2003-ban forgatta az Egy hét pesten és Budán című filmjét. 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.

Makk Károly 1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanárként. Az 1945 utáni rendezőnemzedék egyik legegyénibb hangú alkotójának tekintik. 1973-ban Kossuth-díjat, 1982-ben kiváló művészi címet kapott. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal kitüntetést vehette át. Többször is elismerték a filmkritikusok díjával, 2005-ben az életműdíjjal is. Prima-díjas lett 2008-ban, a Nemzet Művésze címet 2014-ben nyerte el. Ezen kívül számos nemzetközi filmes díj birtokosa. 2011-ben a 33. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének tagja volt. 2014 novemberében jelent meg Szeretni kell - Egy élet filmkockái című életrajzi kötete.

mtva.hu

Fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.