Pesti Srácok

Jogdíjmentesen énekelhetjük januártól a Happy Birthdayt

Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válik minden idők egyik legtöbbet játszott dala, a Happy Birthday to You, ettől kezdve szabadon garázdálkodhatunk a jól ismert dallammal. Közkinccsé válnak mások mellett Moholy-Nagy László és H.G. Wells munkái is.

MTI

Az Európai Unióban, így Magyarországon is hatályos szabályozás értelmében december 31-ével megszűnik minden olyan műalkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1946-ban hunyt el. Így válik szabadon felhasználhatóvá a Happy Birthday to You: a dal szerzőjének tekintett Patty Smith Hill 78 éves korában, 1946-ban hunyt el, így az EU területén a dal védettsége 2017. január elejétől megszűnik.

PestiSracok facebook image

Mint írták, a Happy Birthday to You, a Patty és Mildred J Hill testvérpár által jegyzett dal a Kentucky állambeli Louisville-ben született, ahol Patty Hill óvodavezetőként dolgozott. A több mint száz éve született mű a legismertebb angol nyelvű dal, egyes szakmai elemzések szerint ez a világ legtöbb pénzt termelő dala, a megírása óta mintegy 50 millió dollárt hozott a jogtulajdonosoknak (akiknek személye különböző kiadói felvásárlások miatt az évtizedek során többször megváltozott). A dal leghíresebb nyilvános előadásának azt tartják, amikor Marilyn Monroe 1962. május 19-én ezzel köszöntötte a 45. születésnapját ünneplő John F. Kennedy elnököt.

2017. január 1-jétől szintén szabadon felhasználhatóvá válnak például Gerhart Hauptmann Nobel-díjas német író, a német naturalizmus egyik vezető alakja, vagy az elsősorban a tudományos-fantasztikus műfajba sorolható műveiről ismert angol író, H.G. Wells művei, utóbbiak közé tartozik mások mellett a Világok harca (1898) vagy A láthatatlan ember (1897). Külföldi szerzők esetében a magyar fordítás szerzői jogi védettsége a fordító halála után 70 évig tart. Szintén lejár a szerzői jogi védettség Moholy-Nagy László műveire. A fotográfus, festő, ipari formatervező, kísérleti filmek egyik hazai úttörője az Egyesült Államokban hunyt el 1946. november 24-én.


A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Egy friss tanulmány szerint Európában minden tíz jogdíjkifizetésben részesülő személyből kilenc élő szerző és csak egy örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek.

fotó:pinterest

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.