Pesti Srácok

Ő csak fújja a dalt - Demjén Rózsi hetvenéves

December 21-én lesz hetvenéves Demjén Ferenc, a magyar rock egyik legkedveltebb és legtermékenyebb egyénisége, sikerszámok Kossuth-díjas szerzője, előadója.

MTI

1946. december 21-én Diósgyőrben született zeneszerető családba. Édesanyja fiatalon énekesnőnek készült, mérnök apja dalárdákban énekelt. Apját, akitől igen távol állt a kommunista hatalomátvétel utáni idők szelleme, 1951 februárjában elbocsátották a vasgyárból, a család a fővárosba költözött. Demjén Ferenc vegyésztechnikusi oklevelet szerzett. Mivel korábban zongorázni is tanult, érettségi után a muzsikálás mellett döntött, és bátyjával 1964-ben megalakította a Számum együttest. Később a Dogs, a Liversing, a Meteor, a Sakk-Matt, majd a Tűzkerék zenekarban énekelt és basszusgitározott. Bergendy István a Béke Szálló bárjában hallotta meg játékát és meghívta zenekarába, később azt mondta róla: "nagyszerű dinamikai és ritmikai érzékkel muzsikált, a vérében volt a zene."

PestiSracok facebook image

Demjén Ferenc lett a három fúvóssal felálló Bergendy frontembere, rendkívül sokszínű zenéjükben megtalálható volt a pop, rock, dzsessz és mindezek fúziója. A zenekar az énekes-basszusgitárossal soraiban 1970-től sikerkorszakát élte, teltházas koncerteket adtak, slágereik - Mindig ugyanúgy, Fázom, Jöjj vissza vándor, Sajtból van a Hold, Darabokra törted a szívem - szövegét és a dalok egy részét is Demjén Ferenc szerezte. 1973-ban kiadott első hazai dupla albumukról, a Hétfőről az Iskolatáska lett a legnagyobb sláger.

A lendület idővel abbahagyott, stílusbeli viták is adódtak, végül 1977-ben hárman távoztak az együttesből, köztük Demjén is. Előbb szólólemezt készített (Fújom a dalt) a szakma számos kiválósága - mások mellett az LGT tagjai, Babos Gyula, Tátrai Tibor, Zorán - közreműködésével, majd megalakította a V'Moto-Rock együttest. A zenészberkekben Rózsinak nevezett Demjén Ferenc a zenekarban olyan szerzőtársakat kapott, mint a billentyűs Lerch István és a gitáros Menyhárt János, ennek számos sláger lett az eredménye: Várj, míg felkel majd a Nap, Gyere és szeress, Angyallány, Gyertyák, Tűzvarázsló.

Az énekes-zeneszerző 1987-ben a Szerelem első vérig, majd 1996-ban a Honfoglalás című film betétdalával is óriási sikert aratott. 1989-től szólista, de neves pályatársainak is ír dalokat. Szerzeményeire, akárcsak előadásmódjára, a lírai érzékenység jellemző, az elmúlt években sok közéleti érzést is belevitt szövegeibe. "Fontosnak tartom, hogy a nívótlanság és igénytelenség ellenében a műfaj megtartsa értékeit, egy kicsit mindig a közönség elvárása előtt járva egy lépéssel" - nyilatkozta korábban az MTI-nek.

Elhagyván az ötvenet a cukorbetegség tüneteivel küzdött, de életmódváltással sikerült ezeken úrrá lennie, koncertezik és készít új lemezeket. Fiatalabb zenésztársaival a mai hangzáshoz igazította régebbi slágereit. A budapesti sportarénát 1991-től kezdődően eddig több mint húszszor töltötte meg.

Háromszor nősült, jelenlegi, amerikai származású feleségével több mint huszonöt éve a baranyai Dióspusztán él egy tanyán. Ott piheni ki a turnék fáradalmait, ott írja az újabb dalokat. Hobbija az olvasás, könyvtárszobájában több ezer kötet található.

Számtalan szakmai elismerés mellett 1996 óta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetés tulajdonosa, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. A Kossuth-díjat 2012-ben vehette át, az indoklás szerint az igényes magyar rockzene megteremtésében játszott meghatározó szerepéért, valamennyi korosztályhoz szóló, csodálatos zenei hangzású, mély eszmei mondanivalójú dalaiért és dalszövegeiért, azok magával ragadó interpretálásáért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló művészi pályafutásáért.

Kerek születésnapját decemberben több nagyvárosban, majd 30-án a Papp László Budapest Sportarénában Hetvenkedem címmel nagyszabású koncerttel ünnepli, állandó zenekara mellett többek közt olyan sztárok közreműködésével, mint Charlie, Kovács Kati és Szörényi Levente.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.