Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Rekordáron kelt el egy 110 évig lappangó magyar festmény

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2016. december 21. 09:41

Százhetven millió forintos rekordáron kelt el Tihanyi Lajos Párizsban készült látképe a Kieselbach Galéria kedd esti karácsonyi árverésén, amelyen több magyar fauve műre is licitálhattak az érdeklődők Budapesten a Marriott Hotel dísztermében.

MTI

A magyar fauve festészet történetében az eddigi legmagasabb áron, 170 millió forintért kelt el Tihanyi Lajos Pont St. Michel (Párizs) című 1908-ban készült látképe. A festmény kikiáltási ára 34 millió forint volt. A látkép akkor készült, amikor Tihanyi a párizsi Saint-Michel rakparton lakott. "A festményen az a motívum jelenik meg, amit abból az ablakból festett Tihanyi, amely mellett Matisse lakott" - hangsúlyozta Kieselbach Tamás galériavezető, hozzátéve, hogy a kép - másik két Tihanyi mű mellett - 110 év lappangás után került elő érintetlen állapotban, közvetlenül az első tulajdonos leszármazottainak gyűjteményéből.

PestiSracok facebook image

"Egy ugrásszerű váltás történt ezen az aukción, ez a kép mindent megváltoztatott, átrendezte a magyar árakat" - hangsúlyozta a galériavezető, hozzátéve, hogy a magyar modern festészet az, ami a leginkább összemérhető a nemzetközi színtéren. Felhívta a figyelmet arra, hogy Matisse környezetében Tihanyi mellett Czóbel Béla, Bornemissza Géza, Ziffer Sándor és Perlrott Csaba is alkotott. Jól szerepelt az árverésen Perlrott Csaba Kisváros kék felhőkkel című olajfestménye is, amelynek ára 16 millió forintról 22 millió forintig emelkedett.

Kieselbach Tamás kiemelte még az 1920-as évekbeli neoklasszicizmus, a Római Iskola egyik főművét, Patkó Károly Fésülködés című kompozícióját, amelyre 42 millió forinttól indul a licit és végül 60 millió forintnál ütötték le. Élénk érdeklődés mellett cserélt gazdát Berény Róbert Svédországból hazakerült Mediterrán táj című fauve festménye is, amely kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 17 millió forintért kelt el. Mattis-Teutcsh János Zöld-sárga táj című olajképe pedig 28 millió forintért cserélt gazdát - hívta fel a figyelmet a galériavezető.

Kép: Kieselbach Galéria

Kapcsolódó témák
fauve tihanyi lajos kieselbach galéria festészet
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.