80 esztendős a legnevesebb brit színészdinasztia sarja
Január 30-án lesz nyolcvanéves Vanessa Redgrave Oscar-díjas brit színésznő, akit pályafutása alatt az összes jelentős filmes és színházi szakmai díjjal elismertek.
MTI
Az egyik legnevesebb brit színészdinasztia sarja a színpadon és a filmen is apja, Sir Michael Redgrave oldalán mutatkozott be. A Royal Shakespeare Company tagjaként már fiatalon eljátszott szinte minden nagy Shakespeare-szerepet, partnere volt Laurence Olivier is. 1962-ben férjhez ment Tony Richardson rendezőhöz, az öt évig tartó kapcsolat (melynek azért lett vége, mert Richardson megcsalta a francia Jeanne Moreau-val) meghatározta filmszínészi indulását. Férjével forgatta A Gibraltár tengerésze és A könnyűlovasság támadása című háborús filmdrámát, Fred Zinnemann-nal az Egy ember az örökkévalóságnak című, Morus Tamásról szóló történeti drámát.
Első kiemelkedő alakítását David Hemmings partnereként 1966-ban Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjében nyújtotta, ugyanabban az évben Oscar-díjra jelölték a Morgan - Orvosi eset című filmért. Érdekesség, hogy a kitüntetésre Lynn húgát is jelölték, de a díjat elhalászta előlük Elizabeth Taylor a Nem félünk a farkastól című drámában nyújtott alakításáért.
Redgrave komoly sikert aratott az Arthur király mondakörét felelevenítő Camelot című musicalben. A Sir Lancelot szerepét alakító Franco Nero az életben is partnere lett, 1969-ben közös gyermekük született, aki a filmrendezői pályát választotta. Kapcsolatuk ezután évtizedekre megszakadt, de az új évezredben ismét egymásra találtak, 2006 szilveszterén össze is házasodtak.
A színésznő második Oscar-jelölését a tragikus sorsú Isadora Duncan táncosnőről készült filmért kapta, ezután Sidney Lumet a Sirály című Csehov-adaptációban, Mihalisz Kakojannisz A trójai nők, Ken Russell az Ördögök, majd Richard Attenborough az Ó, az a csodálatos háború című filmben rendezte. 1971-ben újabb Oscar-jelölés következett Stuart Mária megformálásáért, a régóta áhított díjat végül 1978-ban nyerte el a Júlia címszerepéért a legjobb mellékszereplő kategóriában. A szókimondó természetéről híres színésznő a gálán botrányt kavart, amikor köszönő szavak helyett politizált, a közel-keleti helyzetről beszélt, nem titkolva a palesztinok iránt érzett rokonszenvét.
Ezután játszott háborús drámában (Jenkik), krimiben (a parádés szereposztású, hat Oscarra jelölt Gyilkosság az Orient expresszen), drámában (A bostoniak, Howards End, Kísértetház - előbbi kettőben nyújtott alakításáért jutalma újabb Oscar-jelölés lett). Feltűnt kommersz alkotásokban is (Mission Impossible, Deep Impact), Lynn húgával először a Mi történt Baby Jane-nel? című alkotásban játszott együtt. 2011-ben Ralph Fiennes rendezői bemutatkozásában Coriolanus anyját alakította, játszott thrillerben (A hó hatalma), amerikai történelmi drámában (A komornyik), férjével együtt szerepelt a Levelek Júliának című romantikus filmben, amelynek egyik cselekményszála az ő szerelmi történetüket elevenítette fel. A Dal Marionnak című zenés film főszereplőjeként halálos beteg kórustagot alakított, az igaz történetet feldolgozó, görög tragédiára emlékeztető, több Golden Globe- és Oscar-díjra jelölt Foxcather című családi drámában pedig az anya szerepét osztották rá.
A színházban is remekel, amit bizonyít Laurence Olivier- és Tony-díja. Túl a hatvanon játszotta el Shakespeare a Viharjának Prosperóját a londoni Globe színházban, 2010-ben a Miss Daisy sofőrje című darabban nyújtott alakításáért újra Tony-díjra jelölték. Néhány éve a brit fővárosban, az Old Vicben szintén a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-darabban lépett fel. A nyolcvanas években a Wagner című angol-magyar tévéfilmsorozatban Cosima von Bülow alakját formálta meg.
Redgrave termetre is a legnagyobb brit színésznők közé tartozik, 181 centi magas. Az életben is határozott egyéniségű, független gondolkodású nő. Soha nem titkolta baloldali nézeteit, számos alkalommal tiltakozott a vietnami és az iraki háború ellen, részt vett az idegengyűlölet elleni megmozdulásokon, felemelte szavát az emberi jogokat korlátozó intézkedések, az ír vándorlók (a romákhoz hasonló, de ír eredetű nomád kisebbség) kilakoltatása ellen, hallatta hangját a menekültválság ügyében is. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF jószolgálati nagyköveteként 1995 óta küzd a gyermekek jogaiért.
Lányával, Natasha Richardsonnal a Koltai Lajos rendezte Este című drámában játszott együtt. Natasha 2009-ben síbaleset áldozata lett, Redgrave az ezt követő évben elvesztette öccsét és húgát is. Kisebbik lánya, Joely Richardson (aki a Wetherby című misztikus drámában anyja fiatalkori mását alakította) szerepelt a Tudorok című sorozatban és A tetovált lány című filmben is.
Az olaszul és franciául is folyékonyan beszélő Redgrave a brit birodalom rendjének parancsnoka (CBE) kitüntetés birtokosa, de a lovagi rang női megfelelőjét, a Dame of British Empire kitüntetést visszautasította. A cannes-i filmfesztiválon kétszer kapta meg a legjobb női alakítás díját, tagja a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémiának (BAFTA). Az Oscar-díjakat odaítélő amerikai filmakadémia 2011-ben addig példátlan módon Londonban köszöntötte pályafutásának 50. évfordulója alkalmából. A kétszeres Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő tavaly októberben megkapta a brit színészlegendáról elnevezett Gielgud-díjat is.
