Pesti Srácok

Kultúrházakba várnak minket a farsangi időszak zárásaként

Országszerte több száz kultúrház csatlakozott színes programokkal a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű rendezvénysorozathoz, amely idén a Mindennapi hagyományaink tematika mentén zajlik február 10. és 12. között. Tizenegyedik alkalommal hirdették meg az eseménysorozatot, így elmondható, hogy a közművelődés bevált és hagyományos ünnepe, amelyet ezúttal is a farsangi időszak végén tartanak meg.

MTI

A sorozathoz tavaly 600 intézmény csatlakozott 2000 programmal, az idei regisztráltak száma pedig már túllépte az 500-at. A Kultúrházak éjjel-nappal kiemelt médiapartnere az m5 csatorna lesz. A kultúrházak jelentősége az elmúlt években egyre jelentősebb lett, 2015-ben 5600 szervezet végzett közművelődési tevékenységet Magyarországon, csaknem 29 ezer közösségi tér szolgálta a közművelődést, és 18,5 milliárd forintos pályázati forrás állt a terület rendelkezésére.

PestiSracok facebook image

Rendszeres közművelődési tevékenységet 35 600 csoport folytat, több mint egymilliós összlétszámmal. A Kultúrházak éjjel-nappal azokhoz is igyekszik közel vinni az aktív kultúrát, akik nem tagjai a közművelődési egyesületeknek. Bordás István, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke, a Kultúrházak éjjel-nappal főszervezője hangsúlyozta: céljuk azt megmutatni, hogy szinte minden településen van egy közösségi színtér, kultúrház, alkotóház, ahol tartalmasan, közösségben lehet eltölteni az időt.

Novák Péter, az esemény védnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulturális kínálat ugyan fontos dolog, de "a közönség feladata, hogy biztosítsa a keresletet". A Kultúrházak éjjel-nappal sorozathoz még csatlakozni kívánó intézmények február 5-ig regisztrálhatnak; a folyamatosan bővülő program a www.kulturhazak.hu honlapon található meg.

Fotó: az V. kerületi Aranytíz Kultúrház belső tere

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.