Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Monet- és Rodin-művekkel nyílik meg Potsdam új képzőművészeti múzeuma

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2017. január 19. 17:26

Angela Merkel német kancellár részvételével pénteken nyitják meg ünnepélyesen a Barberini Múzeumot, Potsdam új képzőművészeti múzeumát.

MTI

A nyitó kiállításra a világ számos neves múzeumaiból, Párizsból, Szentpétervárról, Jeruzsálemből, Washingtonból, valamint magángyűjtőktől is érkeztek kölcsönkapott művek, köztük Monet és Rodin alkotásai - közölte csütörtökön Hasso Plattner, a múzeum alapítója. "Büszke vagyok arra, hogy ezt kezdőként is elértük. Ez az irántunk táplált bizalom bizonyítéka. Azt is mutatja, hogy van jogosultsága Potsdamban egy ilyen múzeumnak. Rácáfoltunk azokra az aggodalmakra, melyek szerint a művészet iránt érdeklődők elsősorban Berlin felé orientálódnak" - fogalmazott a mecénás.

PestiSracok facebook image

Az intézmény egy városi fesztivál keretében már szombaton megtekinthető, de hivatalosan hétfőtől látogathatják a műkedvelők. Három év alatt épült fel újra Potsdam belvárosában a 18. századi Barberini-palota, mely a második világháború idején megrongálódott. A történelmi barokk homlokzat egy modern, 17 kiállítótérrel rendelkező múzeumi épületet takar. Plattner több millió eurós adománya segítségével jött létre a történelmi homlokzat és a vörösréz tető. A milliárdos úgy döntött, műgyűjteményének egy része számára megfelelő hely lesz az egykori palota. De a múzeum a jövőben nemcsak gyűjteménye darabjait állítja ki, hanem változatos tárlatokat is terveznek.

Plattner az 1980-as évek közepe óta gyűjt műalkotásokat, elsősorban impresszionisták, például Monet, Renoir és Pissarro műveit, de Richter és Warhol alkotásai is megtalálhatóak gyűjteményében. Ortrud Westheider, a múzeum igazgatója elmondta, nyitásként két kiállítást mutatnak be több szinten, mindkét tárlat május 28-ig tart. Az Imressionismus. Die Kunst der Landschaft (Impresszionizmus - A táj művészete) címmel 140 munkát mutatnak be, ezek közül 41 Monet műve, 14 Rodin szobra. A művészek különböző műveit tematikusan állítják egymással szembe, hogy szemléltessék az impresszionista festészet fejlődését.

A másik nyitó tárlat a modern művészet klasszikusait - köztük Liebermann, Munch, Nolde és Kandinszkij - mutatja be mintegy hatvan festmény és szobor segítségével, amelyek 1890-től kezdődő százéves fejlődést szemlélteti.

Fotók: Museum Barberini

Kapcsolódó témák
barberini múzeum potsdam rodin monet
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.