Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Monet- és Rodin-művekkel nyílik meg Potsdam új képzőművészeti múzeuma

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2017. január 19. 17:26

Angela Merkel német kancellár részvételével pénteken nyitják meg ünnepélyesen a Barberini Múzeumot, Potsdam új képzőművészeti múzeumát.

MTI

A nyitó kiállításra a világ számos neves múzeumaiból, Párizsból, Szentpétervárról, Jeruzsálemből, Washingtonból, valamint magángyűjtőktől is érkeztek kölcsönkapott művek, köztük Monet és Rodin alkotásai - közölte csütörtökön Hasso Plattner, a múzeum alapítója. "Büszke vagyok arra, hogy ezt kezdőként is elértük. Ez az irántunk táplált bizalom bizonyítéka. Azt is mutatja, hogy van jogosultsága Potsdamban egy ilyen múzeumnak. Rácáfoltunk azokra az aggodalmakra, melyek szerint a művészet iránt érdeklődők elsősorban Berlin felé orientálódnak" - fogalmazott a mecénás.

PestiSracok facebook image

Az intézmény egy városi fesztivál keretében már szombaton megtekinthető, de hivatalosan hétfőtől látogathatják a műkedvelők. Három év alatt épült fel újra Potsdam belvárosában a 18. századi Barberini-palota, mely a második világháború idején megrongálódott. A történelmi barokk homlokzat egy modern, 17 kiállítótérrel rendelkező múzeumi épületet takar. Plattner több millió eurós adománya segítségével jött létre a történelmi homlokzat és a vörösréz tető. A milliárdos úgy döntött, műgyűjteményének egy része számára megfelelő hely lesz az egykori palota. De a múzeum a jövőben nemcsak gyűjteménye darabjait állítja ki, hanem változatos tárlatokat is terveznek.

Plattner az 1980-as évek közepe óta gyűjt műalkotásokat, elsősorban impresszionisták, például Monet, Renoir és Pissarro műveit, de Richter és Warhol alkotásai is megtalálhatóak gyűjteményében. Ortrud Westheider, a múzeum igazgatója elmondta, nyitásként két kiállítást mutatnak be több szinten, mindkét tárlat május 28-ig tart. Az Imressionismus. Die Kunst der Landschaft (Impresszionizmus - A táj művészete) címmel 140 munkát mutatnak be, ezek közül 41 Monet műve, 14 Rodin szobra. A művészek különböző műveit tematikusan állítják egymással szembe, hogy szemléltessék az impresszionista festészet fejlődését.

A másik nyitó tárlat a modern művészet klasszikusait - köztük Liebermann, Munch, Nolde és Kandinszkij - mutatja be mintegy hatvan festmény és szobor segítségével, amelyek 1890-től kezdődő százéves fejlődést szemlélteti.

Fotók: Museum Barberini

Kapcsolódó témák
barberini múzeum potsdam rodin monet
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)