Pesti Srácok

Tintin színesben a szovjetek földjén

Hergé belga képregényíró Tintin a szovjetek földjén című, 1929-ben megjelent, eredetileg fekete-fehér képregényét először adták ki színes változatban - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn. Hergé (Georges Prosper Remi) sikersorozatának első kilenc kötete eredetileg fekete-fehér kiadású volt, csak 1943-tól kezdték el színesben újra kiadni az egyes epizódokat, az első kötet kivételével.

MTI

Hétfőn, az 500 ezer példányban megjelentett album bemutatóján a mintegy 25 évvel ezelőtt bemutatott, a képregény alapján készült belga-francia rajzfilmsorozat beöltözött főszereplői vonultak végig a történet brüsszeli helyszínein. Az alkalomra a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében található vasúttörténeti múzeumban kiállítás nyílt, amely április 16-ig látogatható. Az idén 88 éves történet eredetileg a Le Petit Vingtieme című katolikus, gyermekeknek szóló lapban jelent meg. Az egyes vélemények szerint kommunizmusellenes, átpolitizált történetet sok kritika érte, amíg mások szerint találóan ábrázolta a szovjet valóságot.

PestiSracok facebook image

Noha Tintin, a kíváncsi utazó riporter már 1929. január 10-én megjelent a közönség előtt, az azonos című magazint csak a második világháborút követően alapították meg. A képregény már az ötvenes években siker volt, amely a filmproducerek fantáziáját is megragadta. Tintin kalandjaiból számos feldolgozás született a tévé képernyőjén és a filmvásznon. Legutóbb Steven Spielberg álmodta vászonra a kalandvágyó fiú történetét 2011-ben, az ötletet az Unikornis titka című részből vették.

Belgiumban több Tintin-szaküzlet található, a brüsszeli Uccle városrészben pedig 1976-ban, még Hergé életében szobrot emeltek a képregényhősnek és elmaradhatatlan útitársának, Milou kutyának. A Tintin-képregényekből a kezdetek óta több mint 200 millió példány kelt el a világon - közel 130 millió francia nyelven, 75 millió más nyelvű kiadásokban. Sőt Tintin, már jóval alkotója 1983. március 3-án bekövetkezett halála után, elindult, hogy meghódítsa a kínai és kelet-európai ifjú olvasókat is. Tintin szereplője a belga gimnáziumi irodalomóráknak is, ahol egy-egy történetét elemzik a tanulók.

fotó:knowyourmeme.com, BBC.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.