Pesti Srácok

Tintin színesben a szovjetek földjén

Hergé belga képregényíró Tintin a szovjetek földjén című, 1929-ben megjelent, eredetileg fekete-fehér képregényét először adták ki színes változatban - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn. Hergé (Georges Prosper Remi) sikersorozatának első kilenc kötete eredetileg fekete-fehér kiadású volt, csak 1943-tól kezdték el színesben újra kiadni az egyes epizódokat, az első kötet kivételével.

MTI

Hétfőn, az 500 ezer példányban megjelentett album bemutatóján a mintegy 25 évvel ezelőtt bemutatott, a képregény alapján készült belga-francia rajzfilmsorozat beöltözött főszereplői vonultak végig a történet brüsszeli helyszínein. Az alkalomra a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében található vasúttörténeti múzeumban kiállítás nyílt, amely április 16-ig látogatható. Az idén 88 éves történet eredetileg a Le Petit Vingtieme című katolikus, gyermekeknek szóló lapban jelent meg. Az egyes vélemények szerint kommunizmusellenes, átpolitizált történetet sok kritika érte, amíg mások szerint találóan ábrázolta a szovjet valóságot.

PestiSracok facebook image

Noha Tintin, a kíváncsi utazó riporter már 1929. január 10-én megjelent a közönség előtt, az azonos című magazint csak a második világháborút követően alapították meg. A képregény már az ötvenes években siker volt, amely a filmproducerek fantáziáját is megragadta. Tintin kalandjaiból számos feldolgozás született a tévé képernyőjén és a filmvásznon. Legutóbb Steven Spielberg álmodta vászonra a kalandvágyó fiú történetét 2011-ben, az ötletet az Unikornis titka című részből vették.

Belgiumban több Tintin-szaküzlet található, a brüsszeli Uccle városrészben pedig 1976-ban, még Hergé életében szobrot emeltek a képregényhősnek és elmaradhatatlan útitársának, Milou kutyának. A Tintin-képregényekből a kezdetek óta több mint 200 millió példány kelt el a világon - közel 130 millió francia nyelven, 75 millió más nyelvű kiadásokban. Sőt Tintin, már jóval alkotója 1983. március 3-án bekövetkezett halála után, elindult, hogy meghódítsa a kínai és kelet-európai ifjú olvasókat is. Tintin szereplője a belga gimnáziumi irodalomóráknak is, ahol egy-egy történetét elemzik a tanulók.

fotó:knowyourmeme.com, BBC.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.