Pesti Srácok

Több magyar művésznek is drukkolhatunk Berlinben

A Palya Bea szereplésével készült Django című francia alkotás világpremierjével ma este kezdődik a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale, amelynek versenyprogramjában Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is szerepel.

MTI

A legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a különböző alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Medvékért 18 alkotás lesz versenyben. A nemzetközi zsűri elnöke ezúttal Paul Verhoeven holland rendező-forgatókönyvíró, a tagjai között van Vang Csüan-an, a 2007-es Berlinale fődíjasa, Diego Luna mexikói színész és rendező és Maggie Gyllenhaal amerikai színésznő.

PestiSracok facebook image

A fesztiválon tartják Hugh Jackman új Farkas-filmje, a Logan és Danny Boyle Trainspotting-folytatása, a T2 nemzetközi premierjét is. Újonnan alapított, 50 ezer eurós pénzjutalommal járó díjjal jutalmazzák a legjobb dokumentumfilmet. Életműdíjjal tüntetik ki Milena Canonerót, a négyszeres Oscar-díjas olasz jelmeztervezőt (Barry Lyndon, Tűzszekerek, Marie Antoinette, A Grand Budapest Hotel). Berlinale Kamera-díjjal ismerik el Geoffrey Rush ausztrál színészt, Számir Farid egyiptomi kritikust és Nan Szun-si kínai producert. Ezt a díjat olyan filmeseknek ítélik oda, akik különösen erős szálakkal kötődnek a német főváros rangos seregszemléjéhez.

Enyedi Ildikó filmje mellett több magyar alkotás is szerepel a Berlinalén. A fesztivál Panoráma programjában lesz az európai premierje Török Ferenc 1945 című történelmi filmjének. A Generation elnevezésű szekcióba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be.

A február 19-ig tartó fesztivál különböző programjaiban összesen 399 filmet mutatnak be, a díjkiosztó gálát február 18-án rendezik.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)