Pesti Srácok

Újabb magyar filmnek tapsoltak tegnap Berlinben

Nagy sikerrel megtartották Török Ferenc 1945 című játékfilmjének európai premierjét szerda este a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalen. A történelmi drámát a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban mutatták be.

MTI

A fekete-fehér alkotás a második világháború utáni első nyáron játszódik egy magyarországi faluban, ahol az emberek felejteni akarják a világégés borzalmait és örömre, új kezdetre, gyarapodásra vágynak. Azonban a jegyző fiának esküvője napján megjelenik - ahogy a filmben mondják - "két zsidó", akikről senki sem tudja, hogy mit akarnak. A görög tragédiákat is idéző alkotás Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése alapján készült, a forgatókönyv a szerző és a rendező közös munkája.

PestiSracok facebook image

"Hosszú munka volt, rövid életem 12 évébe telt" elkészíteni a filmet - emelte ki a leginkább a Moszkva tér című alkotásáról ismert 45 éves rendező. A premier után a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, hogy egy "fekete balladát" akartak készíteni, és a westernfilm műfajából merítettek hozzá formát. "Végéig megtartottuk a western stílust, és a filmben ábrázolt három órát átható feszültségre összpontosítottunk" - mondta Török Ferenc, rámutatva, hogy az 1945 elkészítéséhez "alapfilm" volt Fred Zinnemann Délidő című 1952-es munkája, amely ugyancsak valós időben mesél el egy drámai történetet.

Török Ferenc rendező

A szintén fekete-fehér Délidőhöz hasonlóan az 1945 is úgy kezdődik, hogy a déli vonattal váratlan vendégek érkeznek egy közösségbe, amitől a feje tetejére áll a világ: a két ortodox zsidó megjelenése miatt a falu lakói kénytelenek szembenézni azzal, hogy alig néhány hónapja, a holokauszt idején nem csupán nem védték meg közösségük zsidó tagjait, köztük legjobb barátaikat, hanem el is árulták és kirabolták őket.

Németországban is csak évtizedekkel a holokauszt után kezdődött el a náci múlt feldolgozása, és a németek végül a kilencvenes években néztek szembe igazán a történtekkel, Magyarországon pedig most jött el ennek az ideje - mondta Szántó T. Gábor, kiemelve: az 1945 alkotói remélik, hogy filmjükkel hozzájárulnak a múltfeldolgozás folyamatához. "Az a tény is része ennek a folyamatnak, hogy elkészíthettük a filmet" - jegyezte meg. "Nekünk is vannak már gyermekeink, akik feltesznek kérdéseket, és a mi nemzedékünknek kell választ adnia a kérdéseikre" - tette hozzá Török Ferenc. Rámutatott, hogy a szembenézés a múlttal sokáig nem is volt lehetséges, mert a holokauszt "a kommunizmus idején nagy tabu volt".

A filmet nemcsak a berlini premier közönsége ünnepelte, hanem a kritikusok is jól fogadták. A Variety című nemzetközi filmes szaklap egyenesen 2016 Oscar-díjas magyar alkotásához, a Saul fiához hasonlította, kiemelve, hogy Török Ferenc munkája "friss és okos filmes megközelítése egy nehéz témának" A Variety szerint az 1945-ben meglepően kevés a párbeszéd, a témájáról "többet mutat, mint amennyit beszél", és hatásának kulcsát a "veterán" operatőr, Ragályi Elemér csodálatos felvételei alkotják. A színészek teljesítménye mellett elismerésre méltó Szemző Tibor zeneszerző elfeledett zsidó dallamokra építő munkája is - tették hozzá.

Az 1945 fontosabb szerepeit Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítja, a látványtervező Rajk László, a vágó Barsi Béla. Az alkotás a Katapult Film gyártásában, a tavaly októberben tragikus hirtelenséggel elhunyt Angelusz Iván produceri irányításával készült.

Részlet a filmből

A Berlinalén a különböző szekciókat együttvéve 399 filmet mutatnak be, a versenyfilmek közé pedig 18 alkotást válogattak be. Köztük van Enyedi Ildikó testről és Lélekről című munkája, amely nagy kritikai-, és közönségsikert aratott. A nemzetközi zsűrit Paul Verhoeven holland rendező-forgatókönyvíró vezeti, tagjai között van Vang Csüan-an, a 2007-es Berlinale fődíjasa, Diego Luna mexikói színész és rendező és Maggie Gyllenhaal amerikai színésznő. A díjkiosztó gálát február 18-án rendezik.

fotók: magyar.film.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)