Pesti Srácok

Vermeer mégsem volt "elszigetelt zseni"

Johannes Vermeernek szentelt kiállítás nyílik szerdán a párizsi Louvre-ban. A tárlatból kiderül, hogy a holland festőművész mégsem az az "elszigetelt zseni" volt, akinek tartják, hanem erős hatással voltak rá a 17. századi holland életképfestészet más képviselőinek munkái.

MTI

Vermeer és szülővárosa, Delft neve mára összeolvadt a művészettörténetben, kevés dokumentált bizonyíték van arról, hogy a művész messze utazott volna szeretett városától - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. Gyakran emlegetik a delfti Vermeerként, hogy megkülönböztessék a tájképfestő haarlemi Vermeertől, ami ugyancsak azt az elgondolást erősíti, hogy "elszigetelt zseni" volt, aki csak ritkán hagyta el szülővárosát. Blaise Ducos, a Louvre Vermeer és a zsánerképek mesterei című tárlatának társkurátora elmondta, bár már öt éve dolgozik a kiállításon, csupán most - miután a képek végre egymás mellett lógnak - derült ki számára világosan, hogy milyen kapcsolat van a holland életképfestők alkotásai között.

"Vermeernek utaznia és látnia kellett más zsánerképfestők munkáit, különben nem lehetett volna ennyire tájékozott az újdonságokkal kapcsolatban. Rembrandthoz hasonlóan soha nem utazott külföldre, de nem volt egy Delftbe zárt művész, aki az apró műhelyében alkotott" - szögezte le Ducos. A társkurátor szerint a kiállítás látogatói felfedezhetik a hasonlóságot Gerard ter Borch egyik 1655-56 körül született képe és Vermeer 1665-67 táján készült alkotása között, amelyek most egymás mellett láthatóak. Ducos szerint a sötét szobában - feltehetőleg szerelmeslevelet - író nő figurájának ötletét valószínűleg Ter Borchtól vette át Vermeer.

PestiSracok facebook image

A kurátor szerint Vermeer biztosan látta a korábbi művet, talán Ter Borch deventeri műhelyében, vagy egy rotterdami gyűjtőnél. Vermeer ugyanakkor kibontotta a témát, élettel töltötte meg a levélíró figuráját azáltal, hogy a néző felé fordította és rászegezte a tekintetét. A tárlat azt is bizonyítja, hogy bár Vermeer átvehetett bizonyos ötleteket és pózokat más művészek korábbi alkotásaiból, azokat azonban olyan tökéletességig fejlesztette, hogy összehasonlíthatatlanná váltak a kortársak alkotásaival. A tárlatot május 22-ig lehet felkeresni a Louvre-ban, majd Dublinban és Washingtonban lesz látható.

Kép:theartnewspaper.com / Johannes Vermeer, Lady Writing (around 1665-67) © National Gallery of Art, Washington, DC

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.