Pesti Srácok

Visszatér a Playboyba a meztelenkedés

Visszatérnek a meztelen női fotók a Playboy férfimagazinba, amely egy éve azért változtatott a stratégiáján, mert idejétmúltnak ítélte a teljes alakos ruhátlan képeket.

MTI

Cooper Hefner, a magazin művészeti vezetője hétfőn a Playboy honlapján megjelent közleményben jelentette be, hogy a márciusi-áprilisi kiadásban visszatérnek a lap gyökereihez, és A meztelenség normális szalagcímmel ismét közölnek egészalakos ruhátlan női fényképeket. "Az a mód, ahogy a magazin meztelen fotókat közölt, kiment a divatból, de sohasem a meztelenség volt a gond, hiszen a meztelenséggel nincsen semmi baj" - írta a lapalapító fia, hangsúlyozva, hogy a magazin visszaveszi és vállalja identitását.

PestiSracok facebook image

Utoljára a Playboy 2016 január-februári száma tartalmazott meztelen női képeket, a címlapsztár Pamela Anderson volt. Hugh Hefner, a férfimagazin 90 esztendős alapító-főszerkesztője másfél éve fogadta el Cory Jonesnak, a lap vezető szerkesztőjének javaslatát, hogy fejezzék be a teljesen meztelen női képek közlését, mert úgy vélték, a szabadon hozzáférhető internetes képek, videók miatt manapság már nem kuriózum egy ruhátlan nő fotója. A Playboy ezért úgy döntött, hogy inkább megmaradnak a provokatív pózokban fotózott nőknél, akik azonban már nem lesznek teljesen meztelenek a képeken.

Az egy év utáni stratégiaváltásról beszámoló Cooper Hefner azt is közölte, hogy a magazinba néhány régi rovat is visszatér, például az utoljára a '60-as években jelentkező "Playboy filozófia". A Playboyt 1975-ben még 5,6 millió példányban nyomták, az utóbbi években azonban mindössze 800 ezer példányban fogyott, és komoly nyomás érte a nők részéről, akik megalázónak és sértőnek találták a meztelen fotók közlését.

Kép: etonline.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)