Pesti Srácok

Hamvas Bélára emlékeznek Eperjesen

Hamvas Béla Kossuth-díjas íróra, filozófusra emlékeznek születésének 120. évfordulóján szülővárosában, a felvidéki Eperjesen csütörtökön és pénteken.

MTI/061.hu

A rendezvény része egy nemzetközi konferencia A Tarca-parti Athén a magyar irodalomban és kultúrában címmel, amelyen mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének kutatói, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, a pozsonyi Comenius Egyetem és az Eperjesi Egyetem munkatársai tartanak előadásokat és vitákat Hamvas Béla életművéről. Csütörtökön délután nyitják meg az Eperjes szülötte - Hamvas Béla című életmű-kiállítást, amely a 2014-ben, Szentendrén rendezett bemutató szlovák nyelvű anyaga.

PestiSracok facebook image

A kiállítást életre hívó Ars et Vita Művészet és Élet Alapítvány célja, hogy minél többen ismerjék meg az író-filozófus több ezer oldalas életművének legfontosabb gondolatait, szellemiségét és mondanivalóját. A kiállítást eddig Szentendrén, Egerben, Balatonfüreden és a burgenlandi Eisenstadtban mutatták be. Az eperjesi Hamvas Béla napokat az Ars Vita Alapítvány, valamint az Eperjesi és az Eszterházy Károly Egyetem rendezi.

Hamvas Béla író, filozófus 1897. március 23-án született Eperjesen. 1919-20-ban a pozsonyi Tavasz című folyóiratban jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. A bölcsészdiploma megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez az időszak írói szempontból életének egyik legtermékenyebb időszaka volt. A második világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban sorozatos bírálatai nyomán felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben.

Hamvas Béla 1968. november 7-én halt meg. Életében csak a Láthatatlan történet című esszégyűjteménye jelent meg 1943-ban, majd 1947-ben a Forradalom a művészetben című tanulmánykötet. Csak 1983-ban tört meg a Hamvast övező hallgatás, ekkor adták ki A világválság című munkáját, azt követően sorra láttak napvilágot esszéi, nagyobb lélegzetű tanulmányai és regényei. Több posztumusz díjjal is elismerték munkásságát: 1990-ben Kossuth-, 1996-ban Magyar Örökség, 2001-ben Magyar Művészetért díjat kapott.

Kép: hamvasbela.org

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.