Pesti Srácok

Hamvas Bélára emlékeznek Eperjesen

Hamvas Béla Kossuth-díjas íróra, filozófusra emlékeznek születésének 120. évfordulóján szülővárosában, a felvidéki Eperjesen csütörtökön és pénteken.

MTI/061.hu

A rendezvény része egy nemzetközi konferencia A Tarca-parti Athén a magyar irodalomban és kultúrában címmel, amelyen mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének kutatói, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, a pozsonyi Comenius Egyetem és az Eperjesi Egyetem munkatársai tartanak előadásokat és vitákat Hamvas Béla életművéről. Csütörtökön délután nyitják meg az Eperjes szülötte - Hamvas Béla című életmű-kiállítást, amely a 2014-ben, Szentendrén rendezett bemutató szlovák nyelvű anyaga.

PestiSracok facebook image

A kiállítást életre hívó Ars et Vita Művészet és Élet Alapítvány célja, hogy minél többen ismerjék meg az író-filozófus több ezer oldalas életművének legfontosabb gondolatait, szellemiségét és mondanivalóját. A kiállítást eddig Szentendrén, Egerben, Balatonfüreden és a burgenlandi Eisenstadtban mutatták be. Az eperjesi Hamvas Béla napokat az Ars Vita Alapítvány, valamint az Eperjesi és az Eszterházy Károly Egyetem rendezi.

Hamvas Béla író, filozófus 1897. március 23-án született Eperjesen. 1919-20-ban a pozsonyi Tavasz című folyóiratban jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. A bölcsészdiploma megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez az időszak írói szempontból életének egyik legtermékenyebb időszaka volt. A második világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban sorozatos bírálatai nyomán felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben.

Hamvas Béla 1968. november 7-én halt meg. Életében csak a Láthatatlan történet című esszégyűjteménye jelent meg 1943-ban, majd 1947-ben a Forradalom a művészetben című tanulmánykötet. Csak 1983-ban tört meg a Hamvast övező hallgatás, ekkor adták ki A világválság című munkáját, azt követően sorra láttak napvilágot esszéi, nagyobb lélegzetű tanulmányai és regényei. Több posztumusz díjjal is elismerték munkásságát: 1990-ben Kossuth-, 1996-ban Magyar Örökség, 2001-ben Magyar Művészetért díjat kapott.

Kép: hamvasbela.org

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.