Lábbeli kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban
A lábbelik kulturális sokszínűségét tekinti át hat kontinens és több mint ezer év cipőin, szandáljain, saruin, getáin és mokaszinjain át a Néprajzi Múzeum vasárnap nyíló, Bocskor, csizma, paduka című kiállítása. A múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből összeállított tárlat lesz az intézmény utolsó kiállítása a Kossuth téri épületben, amelyből rövidesen kiköltőznek - mondta el a csütörtöki sajtóvezetésen Kemecsi Lajos főigazgató.
MTI
Mint hozzátette, Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes és Sedlmayr Krisztina kurátorok nem iparművészeti kiállítást állítottak össze: a tárlat a mezítlábasságtól a szimbólumokon keresztül a viselettörténetig vizsgálja a lábbelik kultúrtörténetét, háromszáz darabon keresztül mutatva be a lábbelik formai és funkcionális sokszínűséget. A belépőket a tárlat három névadó darabja: egy indiai ujjgombos paduka (fából készült szandál), egy montenegrói szőrös talpú bocskor és egy erdélyi magyar hímzett csizma fogadja.
Kemecsi Lajos hangsúlyozta: a kiállítási anyag összeállítása már tükrözi a múzeum új épületében is követni kívánt rendezési elvet, amely szerint a magyar és a nemzetközi anyagot együtt, tematikus bontásban mutatják majd be. Az első terem a kurátorok elmondása szerint a mezítlábasság kultúrtörténetét vizsgálja, hiszen a kontinentális és melegebb éghajlatokon a lábbelinélküliség még a 20. században is mindennapos volt.
Gazdag anyag tekinti át a hétköznapokon hordott lábbeliket, amelyek időben és térben közös vonása, hogy a díszítés helyett a funkcionalitás szempontjai domináltak, így a vagyoni különbségek ezeken kevésbé mutatkoztak meg, mint az ünnepi lábbeliken. Az északi példányok alapanyaga mindenhol a bőr és a prém, míg délen változatosabb anyagokat: kérget, fát, bőrt, szalmát, de újabban akár autógumit használnak.
Az ünnepi lábbeli ellenben a reprezentáció fontos eszköze, gazdag szimbólumrendszerrel és rendkívül nagy lokális sokszínűséggel. A tunéziai berbereknél például a menyasszony a vőlegénytől ajándékba kapott fél pár cipő felpróbálásával fogadja el a házassági ajánlatot, a szibériai nők a "tisztátalanság" időszakaiban nem hordhattak gyöngyös lábbelit, az apró kínai lótuszcipők pedig a lábnyomorítás egykori szomorú hagyományáról tanúskodnak.
A lábbeli a nemzeti identitás fontos eleme is lehet - mint ezt jól mutatja többek között a holland fapapucs vagy a bojtos orrú görög bocskor -, de rituális szerepet is betölthet. Az egyébként mezítláb járó ausztrál bennszülöttek például a vérbosszúkhoz készítettek tollból, hajból és vérből különleges cipőt.
A kiállítás foglalkoztatójában számos lábbeli másolata is felpróbálható. Kemecsi Lajos elmondta: tárlatuk vasárnap, a Néprajzi Múzeum Napján nyílik meg, ekkor számos programmal, többek között épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, a lábbelikhez kapcsolódó workshoppal, könyvbemutatókkal várják a közönséget. A programsort este Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárja.
A kiállítás november 30-i zárása a közönség számára a búcsút is jelenti majd a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületétől - emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve: ekkortól a hatalmas gyűjtemény átköltöztetésének előkészítéséhez kellenek a kiállítóterek, hogy 2018-ban elkezdhessék átszállítani a műtárgyakat a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba, majd kisebb részben az Ötvenhatosok terén világszínvonalon felépülő, új Néprajzi Múzeumba. A zárva tartás idejére a múzeum tizenegy, külföldi és magyarországi külső helyszíneken bemutatható kiállítással készül - mondta el Kemecsi Lajos.
Fotó: MTI
