Pesti Srácok

Szörny Rt. – A szépség és a szörnyeteg című filmről

Essünk túl rajta az elején: A szépség és a szörnyeteg nem meleg film. A LeFou-t alakító Josh Gad valóban meleg karaktert hoz, de ez a gyerekeknek nem tűnik fel, de talán a kiskamaszoknak sem, nincs benne meleg csók, vagy bármi, ami megbotránkoztathatna, viszont a filmben annyira túl van hajtva az esztrád, az arany, a barokk, amit akkor sem tudnánk elképzelni, ha egy Cher-koncert közepén nyomnánk be a Napkirály nevű LSD-t, némi kristály mettel kombinálva.

PZL – 061.hu

A szépség és a szörnyeteg egy barokk aranylövés, annyira színpompás és annyira túlzó, hogy ehhez képest az Army Of Lovers Crucified című klipje maga az olasz neoralizmus. Sokszor nem is tudjuk, hogy játékfilmet vagy animációt nézünk, vannak jelenetek, amelyekben nincsenek élő szereplők, csak teáscsésze (Csészike), egy gyertyatartó (Lumiere) és egy protokoll robotra emlékeztető barokk óra… Persze, nem azt a csodát vártuk, amiben néhány évvel ezelőtt volt részünk a MÜPÁ-ban, amikor Cocteau-féle 1946-os A szépség és a szörnyeteg képsoraira maga Philip Glass zongorázott élőben, de a Disney felfogásában ez a kísérlet mégiscsak olyan lett, mintha a Swarowski, a Freywille és a Ferrero Rocher közösen forgattak volna egy reklámfilmet az arab olajmonarchiák számára.

PestiSracok facebook image

Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Belle (Emma Watson) sárga ruhájához 2160 Swarovski kristályt használtak fel, de nem ez volt a film legnagyobb pazarlása, hanem az, hogy teljesen elmaszkolt világsztárokat szerepeltettek, ott van a sokáig gyertyatartó létállapotban lévő Lumiere, akit Ewan McGregor alakított, de lehetett volna bárki a szentesi drámatagozatos gimnáziumból. Szintén csak epizódszerep jut a Mrs. Pottst alakító Emma Thompsonnak, hiszen sokáig teás kancsóként éli az elvarázsolt lények szomorú életét. Bill Condon rendezőnek semmi más nem számított, csak az, hogy elkészítse a Disney barokk házi oltárát, amihez annyi az aranyport használtak el, amivel Mária Teréziát is fel lehetne támasztani.

Az Emma Watson főszereplésével készült film kasszát robbantott, 170 millió dollárral nyitott, így minden idők hetedik legjobb amerikai nyitóhétvégéjét produkálta. A barokk életképekből összeálló film valójában erődemonstráció is volt. A történetet sokszor feldolgozták már – legutóbb 2014-ben egy francia filmben Vincent Cassel és Léa Seydoux főszereplésével – de soha semminek nem volt olyan nagy a mélységélessége, fantáziahányadosa és a főúri pompája, mint a Disney prezentációjának. A film a giccs világában is új kategóriát jelent, a kulissza afféle barokk metadíszlet, mintha színházi kellékeket mozgattak volna be, amiket belehelyezek a külsőkbe.

A szörnyeteg kastélya ellentmond a nehézségi erőnek, a statikának, ilyen kastély még a holland Maurits Cornelis Escher épületfantáziáiban sincs, olyan, mintha egy olyan barokk színházban néznénk a musicalt, amit külön A szépség és a szörnyeteg miatt terveztek. A film az 1991-ben bemutatott animációs film modern élőszereplős feldolgozása, egy romantikus fantasy show, ami annyira látványos, hogy a leültetős dalokat is átviszi a holtpontokon. Mintha egy szovjet luxus mesefilmet látnánk, ami annyi pénzből készült, mint az 1980-as olimpia és a Szaljut-7 űrállomás együtt, szóval, ha nem filmként nézzük, hanem csak vásári látványosságként, akkor rendben is van.

A szépség és a szörnyeteg
amerikai zenés fantáziafilm
rendezte: Bill Condon
szereplők: Emma Watson, Dan Stevens, Ewan McGregor,
Emma Thompson, Stanley Tucci
Bemutató: 2017. március 23.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?