Pesti Srácok

Ismét megújult az állandó Czóbel-kiállítás Szentendrén

Újrarendezve, külföldről, köz- és magángyűjteményektől kölcsönkapott új képekkel nyílt meg szombaton az Újragondolt Czóbel 2.0 című állandó kiállítás a festő nevét viselő szentendrei múzeumban.

MTI

A Czóbel Múzeum tavaly korszerűsített épületében az állandó kiállítás is megújult, s már akkor célul tűzte a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC), hogy időről időre "újragondolják", és folyamatosan új műveket mutatnak be - emlékeztetett köszöntőjében Gulyás Gábor, az FMC igazgatója. A mostani kiállítás ennek a törekvésnek a megvalósulása, ahol jelentős változásokkal találkozhat a közönség, így például Czóbel Béla (1883-1976) egyik fontos művével, A bergeni lelkész című festménnyel is. Az igazgató megjegyezte azt is, hogy a tavalyi felújítás után az egyik leglátogatottabb múzeum lett a Czóbel.

PestiSracok facebook image
Látogatók az Újragondolt Czóbel 2.0 kiállításon (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Barki Gergely, a kiállítás kurátora elmondta, hogy elsősorban a hollandiai periódust bemutató anyag gazdagodott. A szakember felidézte, a múzeum törzsanyagában kevés alkotás található a művész korai időszakából, s a tavalyi "újragondoláskor" határozták el, hogy évente új darabokat kérnek kölcsön ebből a korszakból köz- és magángyűjteményektől. Már az elmúlt évben is sok ilyen képpel sikerült a hiány áthidalni - mondta -, azok a művek azonban már visszakerültek a tulajdonosokhoz, így újakat kellett kérni. Az első teremben most hét teljesen új festményt láthat a közönség, köztük a nemrég felfedezett 1904-es Körhinta című képet, amely fontos része az életműnek. Az alkotás februárban érkezett a múzeumba és jövő hétig tekinthető meg - tette hozzá.

A mostani újrarendezésben a grafikai szekció is megváltozott - folytatta a kurátor -, a műveket Bodonyi Emőke művészettörténész válogatta, a közönség egyebek mellett találkozhat egy Kernstok Károlyt ábrázoló litográfiával, illetve egy raktárból előkerült grafikával, A pásztorfiú kecskével című művel, mellette pedig az a gobelin látható, amelyet Czóbel felesége, Isolde Daig készített a rajz alapján. A tavalyi után idén újabb "kétoldalas" festményt láthat a közönség, ezek különlegessége, hogy Czóbel a vászon mindkét oldalát megfestette. Barki Gergely elmondta, hogy lesznek cserék év közben is, így az állandó kiállítás folyamatosan változik.

Kratochwill Mimi mûvészettörténész a megnyitón (Fotó: MTI/Kovács Attila)

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egy interaktív képernyőn "végig lehet lapozni" Czóbel elveszett műveit, melyek száma száz fölött van. A "hiánykatalógus" segíthet abban, hogy előkerüljön egy-egy alkotás - tette hozzá. A tárlatot Kratochwill Mimi művészettörténész nyitotta meg, aki Czóbel utolsó éveiben fiatal múzsája és modellje volt. Ma a festő egyik legjelentősebb monográfusa, a róla készített Mimi című 1971-es portré a kiállításon is megtalálható.

Vezető fotó: endreikorkep.blog.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)