Pesti Srácok

Primavera az Erkel Színházban

Hat vidéki és határon túli teátrum legfrissebb operaelőadása vendégeskedik április 4. és 9. között a budapesti Erkel Színházban a Primavera '17 fesztivál részeként. A fővároson kívüli operajátszás népszerűsítésére négy éve minden tavasszal megrendezett sorozat idén április 4-én, a Kolozsvári Magyar Opera vendégszereplésével veszi kezdetét.

MTI

Mozart Don Giovanni című operáját Selmeczi György, az intézmény művészeti vezetője rendezi, aki szerint egy olyan jól "olvasható" előadás létrehozása volt a cél, amely a kamarazenélés és a kamaradráma attitűdjeit helyezi a középpontba. A Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző és muzsikus a produkció dirigense is egyben, az előadásban a kolozsvári társulatból Sándor Csaba, Sándor Árpád, Fülöp Tímea, Köpeczi Sándor, Barta Lóránt, Egyed Apollónia, Szilágyi János és Chiuariu Lívia működik közre.

PestiSracok facebook image

Április 5-én a Győri Nemzeti Színház művészeié a színpad, akik Verdi Traviatáját hozzák el a fővárosba. Szűcs Gábor rendező rendkívül aktuálisnak tartja a szerelemről, megbocsátásról, társadalmi előítéletekről szóló történetet, amelyet napjaink díszletei között rendezett meg. A Silló István vezényletével játszott opera főbb szerepeit Lőrincz Judit, Turpinszky-Gippert Béla és Bede-Fazekas Csaba éneklik.

A Szegedi Nemzeti Színház társulatán a sor április 6-án, akik szintén az olasz mester egyik darabját választották. A Toronykőy Attila színrevitelében látható Trubadúr-produkció azonban nem kíván elvonatkoztatni a történet alaphelyszínétől, az egyházi befolyás alatt álló középkori Spanyolországtól. "A trubadúrt a saját megírt korában, azaz a 15. században kell játszani, természetesen a mai színházi eszközök és a mai esztétikai érzet igényeinek megfelelően" - idézi a közlemény a rendezőt. A zenekari árokban Pál Tamás dirigálja az együttest, míg a színpadon Kelemen Zoltánt, Nadia Cerchezt, Wiedemann Bernadettet, László Boldizsárt és Altorjay Tamást láthatja a közönség.

Április 7-én Erkel Ferenc Bánk bánja csendül fel a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjainak tolmácsolásában. A történelmi kort idéző látványos külsőségekkel megidéző előadás rendezője Gemza Péter. A Szabó Sipos Máté által vezényelt produkció címszerepét a Liszt- és Kossuth-díjas Kiss B. Atilla formálja meg, társai a színpadon többek között Rendes Ágnes, Wagner Lajos, Bódi Marianna, Balczó Péter, Jekl László és Cser Péter lesznek.

Wagner A bolygó hollandi című operájával érkezik a fővárosba április 8-án a Miskolci Nemzeti Színház. A produkció mérföldkő a borsodi teátrum történetében, hiszen a Szegedi Szabadtéri Játékokkal való együttműködés eredményeként először mutatnak be darabot a német zeneszerzőtől. A rendező Szabó Máté, aki a semmibevetettség, a távolba merengés, a végtelen üresség és az eleven termékenység találkozását emelte ki a darabbal kapcsolatban. Az előadást, amelyet Kálmándy Mihály, Rácz István, Rálik Szilvia, László Boldizsár, Bódi Marianna és Böjte Sándor közreműködésével láthatnak a nézők, Cser Ádám, a teátrum zeneigazgatója dirigálja.

A sorozat április 9-én, a Pécsi Nemzeti Színház Macbeth-produkciójával zárul, amely először szerepel a baranyai megyeszékhely teátrumának műsorán. A Gulyás Dénes által rendezett előadás a címszereplő skót nemes jellemtorzulására összpontosít, látomásainak megjelenítésében az animációs vetítés is szerepet kap. Verdi zenéje Oberfrank Péter vezényletével csendül fel, a főbb szerepeket pedig Bognár Szabolcs, Kiss András, Miksch Adrienn és Bergovecz Dávid alakítják az előadásban - olvasható a közleményben.

fotó:cultura.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.