Pesti Srácok

Átadták Az év múzeuma és Az év kiállítása díjakat

Átadták Az év múzeuma és Az év kiállítása díjakat a Múzeumok Majálisán szombaton Budapesten. Az év múzeuma a Petőfi Irodalmi Múzeum sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma lett, Az év kiállítása pedig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítása.

MTI

A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület indoklása szerint Az év múzeuma 2016 díjat a múzeumi munkában felmutatott stratégiai alapú, átfogó és kiegyensúlyozott fejlesztéseiért, továbbá a helyi identitás támogatásában és a régió turisztikai vonzerejének erősítésében elért eredményeiért érdemelte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma.

PestiSracok facebook image

Színháztörténeti Múzeum és Intézet Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítása az indoklás szerint rendkívül gazdag kommunikációs készlettel tette befogadhatóvá és avatta időtállóvá Simándy József (1916-1997) operaénekes életművét.

A kiállítás tavaly volt látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, kurátorai Simándi Katalin, a művész legkisebb lánya és Sipőcz Mariann voltak, a látványt Mihalkov György tervezte. Az év múzeuma díjat 21-ik alkalommal, Az év kiállítása díjat hetedik alkalommal adták át a Magyar Nemzeti Múzeum udvarán felállított színpadon.

Az év múzeuma 2016 elismerésért az idén öt intézmény szállt versenybe. Elismerő oklevélben részesült a dunaújvárosi Intercisa Múzeum, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tokaji Múzeum. Különdíjat kapott a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a fiatalok bevonásával elért eredményeiért, innovatív közösségi projektjeiért, a képzőművészet, különösen a kortárs művészet bemutatásában és támogatásában vállalt erőfeszítéséért.

Az év kiállítása 2016 díjra az idén tizenhat tárlat nevezett, amelyek közül hét kiállítást választott be a döntőbe a bírálóbizottság. Elismerő oklevélben részesült: az egri Dobó István Vármúzeum "Lőporfüst - kövek között" - kazamata-kiállítása, a Magyar Természettudományi Múzeum Igéző virágok szemlélésében - Haynald Lajos hagyatéka című időszaki tárlata, a Paksi Városi Múzeum Paksi metszet című helytörténeti kiállítása, a Pesterzsébeti Múzeum Doktor úr kérem... című kiállítása, valamint a Tatabányai Múzeum Metamorfózis - ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című kiállítása.

Különdíjat kapott a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma #moszkvater - A Széll Kálmán tér története című időszaki kiállítása, amely a média és nagyközönség bevonásával interaktív módon örökítette meg az ikonikus városi tér társadalmi szerepét.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a szombati díjátadón elmondta: a szakmai díjakat minden évben immár hagyományosan a múzeumok ünnepén adják át. Deme Péter, a Pulszky Társaság elnöke elmondta: minden múzeum működtetése és minden kiállításuk megvalósítása alapvetően csapatmunkában történik.

A pályázat bírálóbizottságát ebben az évben is a Pulszky Társaság és a kiírásban részt vevő más szakmai szervezetek - az Múzeumok Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közgyűjteményi főosztálya, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma - képviselői alkották.

Vezető képen: az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítása/ szinhaz.org

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)