Pesti Srácok

Betörő lett Robert Pattinsonból

Robert Pattinson, az Alkonyat-sorozat sztárja betörőként tért vissza csütörtökön a 70. cannes-i fesztiválra egy Európában szinte ismeretlen amerikai rendező testvérpár, Joshua és Ben Safdie versenyfilmjében.

MTI

A Good Time című krimi egy rosszul sikerült betörést követő őrült éjszaka történetét meséli el New Yorkban. A film főhőse Connie (Robert Pattinson), aki értelmi fogyatékos testvérével, Nickkel (Ben Safdie) fényes nappal kirabol egy bankot. A sikeres akciót követően a rendőrség azonban megtalálja és letartóztatja Nicket, akit a testvére megpróbál mindenáron kiszabadítani. Az első kritikák szerint az őrült történet Martin Scorsese Lidérces órák című vígjátékára emlékeztet, amely az 1980-as évek New Yorkjában a Good Time-hoz hasonló találkozásokat mesél el.

PestiSracok facebook image

Connie egy "amorális figura, és hirtelen valakinek gondját kell viselnie" - mondta a bemutató előtti sajtótájékoztatón Robert Pattinson, aki a kritikusok szerint élete eddig legjobb alakítását nyújtja a neurotikus betörő megformálásával. A csütörtöki másik versenyfilm az ukrán Szergej Loznyica A szelíd teremtés című alkotása, amely Dosztojevszkij 1876-os azonos című kisregényének adaptációja, Oroszországról fest sötét képet.

A kafkai hangulatú film főhőse egy asszony, akinek férje gyilkosság miatt Szibériában raboskodik, és miután a börtönbe elküldött csomagot visszahozza a posta, az asszony elindul, hogy maga vigye el azt a börtönbe. Két napig tartó vonatozás után megérkezik egy hatalmas szibériai börtönhöz, ahova nem sikerül bejutnia, a városban viszont prostituáltakba, maffiózókba és kegyetlen rendőrökbe ütközik anélkül, hogy kiderülne, férje tényleg a börtönben van-e még vagy pedig áthelyezték máshová.

A film groteszk kocsmai vagy vonatbeli jelenetei után a film utolsó harmada Fellini műveinek hangulatát idézi meg. A keresztutat járó nő pedig az önkényes hatalom kiszolgáltatott áldozatává válik. Az ukrán rendező, aki a Ködben című játékfilmjéért 2012-ben a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját elnyerte és idén harmadik alkalommal kapott meghívást a versenyprogramba, cannes-i sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a meseszerűen feldolgozott történet a mai Oroszországról szólna.

"Tény, hogy a film Oroszországban játszódik, de egy örök Oroszországban, a szovjet Oroszországban, a cári Oroszországban" - hangsúlyozta a rendező. "Nagyon együttérzek azokkal, akiknek ilyen tragikus a sorsa. Utálom az önkényt (...) Nagyon sok országban aktuális a téma, nemcsak Oroszországban" - tette hozzá. Tizenöt év után David Lynch is visszatért Cannes-ba. A Veszett világ című filmjéért 1990-ben az Arany Pálmát elnyert rendező a Twin Peaks televíziós sorozatának újabb részét mutatja be csütörtök este a fesztiválon, versenyen kívül.

fotó: indiwire.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)