Pesti Srácok

Újra bemutatják Cannes-ban Fábri Zoltán Körhintáját

Fábri Zoltán Körhinta című alkotása meghívást kapott a 70. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába - jelentették be szerdán a szervezők Párizsban.

MTI

Fábri Zoltán legendás filmjének felújított változatát - 61 évvel a cannes-i premiert követően - a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tűzi műsorra a Cannes Classics, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, ahol idén 24 legendás alkotás előtt tisztelegnek.

PestiSracok facebook image

A filmalap közleménye arra emlékeztetett, hogy Jancsó Miklós Szegénylegények és Makk Károly Szerelem című filmjei felújított és digitalizált változatainak bemutatását követően 2017 lesz a harmadik év a sorban, amikor magyar alkotás gazdagítja a filmtörténet felújított mesterműveit felvonultató Cannes Classics programot. A május 17-én kezdődő és idén 70 éves jubileumát ünneplő filmfesztivál szervezői a nagy presztízsű válogatással a mesterművek alkotói, megőrzői és felújítói előtt tisztelegnek.

A Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével 1955-ben forgatott Körhinta a fiatalság és a szerelem győzelmét hirdeti. Az alkotás nemzetközi sikere az 1956-os cannes-i filmfesztiválon indult, ahol a neves filmrendező, Francois Truffaut még a Cahiers du Cinema című filmes folyóirat ifjú filmkritikusaként Fábri filmjét tartotta a nagydíjra érdemesnek és Törőcsik Marinak adta volna a legjobb női alakítás díját a fesztiválról írt beszámolója szerint. Az ötvenes évek közepén a magyar film újjászületését jelző Körhinta legteljesebb verzióját az eredeti kameranegatívból és két további filmanyagból állították össze a Filmarchívum filmtörténész-restaurátorai a közelmúltban.

A Filmlabor szakemberei így a film lehető legteljesebb és technikailag legjobb változatát szkennelhették be 4K felbontásban. Majd a korszerű digitális restaurálás során észrevétlenül javították a súlyos sérüléseket, egytől egyig beillesztették a hiányzó kockákat és visszaállították a film eredeti fényvilágát. Mindennek köszönhetően a Körhinta régi szépségében lesz újra látható - legelőször Cannes-ban.

A magyar filmtörténet egyik legnagyobb alakja, Fábri Zoltán születésének idén ünnepeljük a 100. évfordulóját. Ennek alkalmából a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum filmfelújítási programja idén a Fábri-életmű köré szerveződik. A Fábri-életmű felújítása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg. A Filmarchívum ősszel egy díszdobozos DVD-életműkiadványt jelentet meg, továbbá a restaurált Fábri-filmeket moziban is bemutatja.

Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.