Pesti Srácok

Visszapillantó tükör: Ma lenne 65 éves Kocsis Zoltán

Május 30-a van, a tavaly elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, zeneszerző, karnagy, ma ünnepelné 65. születésnapját. Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.

061.hu

Karrierje tizennyolc éves korában, a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén aratott győzelemmel indult el, ezt követően egyre több meghívást kapott Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet zenei központjaiba, fesztiváljaira. Mindössze huszonöt éves volt, amikor felkérte Szvjatoszlav Richter szólóesten és közös négykezes koncerteken való szereplésre franciaországi fesztiválján, valamint az akkor még csak második alkalommal megrendezett ausztriai Schubertiadén.

PestiSracok facebook image
Kocsis Zoltán - fotó Mandarchiv.hu

Bartók Béla életművének világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb ápolójaként és tolmácsolójaként tartották számon, de Claude Debussy és Rachmaninov alkotásai is fontos részét képezték repertoárjának. A francia szerző zongoraműveiből készített lemeze számos díjat nyert, s nagy sikert aratott Rachmaninov mind a négy zongoraversenyéből készült felvétele is a San Franciscó-i Filharmonikusokkal, Edo de Waart vezényletével. Kurtág György zenéjének szintén egyik legavatottabb előadójaként tartották számon, a világhírű magyar zeneszerző számos művét dedikálta neki. Kocsis Zoltán művészeti vezetésével indult útjára 2006-ban a Bartók Új Sorozat, amelyben a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei jelentek hanghordozókon, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban, a legjelesebb magyar előadóművészek tolmácsolásában. E sorozat részét képezik Kocsis etalon értékű felvételei Bartók összes szólózongorára írt művéből, valamint ő vezényli a zenekari művek mértékadó új felvételeit is.

1997-ben átvette Magyarország egyik vezető szimfonikus együttesének, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak (akkori nevén Állami Hangversenyzenekar) az irányítását, ezzel nemcsak az ő pályáján, hanem a nagy múltú zenekar történetében is új fejezet kezdődött. A nevével fémjelzett, majdnem két évtizedes korszakban az együttes megújult, határozott profilt alakított ki, amely ma is jellemzi működését: a klasszikus művek mellett a hagyományos repertoárról hiányzó fontos alkotásokat is megszólaltatott, valamint megismertette közönségével a magyar zene jelentős alkotásait is.

fotó: filharmonikusok.hu

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatójaként Kocsis Zoltán karmesterként neves szólistákkal dolgozott együtt – néhány név ezek közül: Baráti Kristóf, Boris Berezovsky, Kirill Gerstein, Farkas Gábor, Kelemen Barnabás, Denis Matsuev, Olli Mustonen, Emanuel Pahud, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Alexander Toradze, Arcadi Volodos, Yuja Wang. Kocsis Zoltán kamarazenészként is rendkívül tevékeny volt: fellépett többek között Perényi Miklóssal, Kelemen Barnabással, Rados Ferenccel, Rost Andreával, Berkes Kálmánnal, Joshua Bell-lel, Ránki Dezsővel, Pasztircsák Polinával, a Keller Vonósnégyessel, a Takács Quartettel. Emellett rendszeresen tartott mesterkurzusokat, de pedagógiai tevékenységének hangsúlyos részét képezte a tehetséges pályakezdők felfedezése, felkarolása is; hazai művészek mellett fiatal külföldi muzsikusokkal is szívesen dolgozott együtt. Olyan városok rangos fesztiváljain adott nagy sikerű hangversenyeket, mint Edinburgh, Párizs, Tours, Luzern, La Roque d’Anthéron, Salzburg, Prága, Menton és Verbier, valamint rendszeresen hívták nemzetközi versenyek zsűrijébe is.

Sokoldalú tevékenységének részét képezte a zeneszerzés is, amellyel – mint egy interjúban megvallotta – szívesen foglalkozott volna sokkal többet, tagja volt az 1970-es évek meghatározó magyar kortárs zenei műhelyének, az Új Zenei Stúdiónak. Különböző zenei stílusokban való jártasságát a leglátványosabban talán a 2010-ben, zeneszerzői stílusgyakorlatként is értelmezhető Kiskarácsony, nagykarácsony című műve szemlélteti: ebben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakainak szellemében dolgozta fel; a kompozíció és a darab ihlette koncertfilm 2011 karácsonyán DVD-n is megjelent. Kocsis Zoltán nevéhez jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelés, illetve zongorára készült átdolgozás fűződik Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből.

A kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjjal, a Francia Köztársaság l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetésével, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Életműdíjával elismert muzsikus a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjaként több mint huszonöt éven keresztül minden májusban, születésnapja alkalmából jótékonysági koncertet adott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Súlyos betegsége alatt is fáradhatatlanul dolgozott, 2016. november 6-án hunyt el, szinte pontosan annyi idősen, mint Bartók Béla.

forrás és fotó:filharmonikusok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)