Pesti Srácok

Betiltott könyvekkel a cenzura ellen

Betiltott könyvekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozó keretében; a Könyvek Parthenónja című monumentális művészeti installáció, melyet a világ sok tájáról érkezett, betiltott könyvek borítanak, a cenzúra ellen tiltakozik.

MTI

Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a "legpolitikusabbnak". A szombatra tervezett megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodtak a "templom" előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön.

PestiSracok facebook image

Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez. A mű méretei megegyeznek a Parthenónéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas - mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.

A Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el. A Documenta athéni vonatkozása nem véletlen, az utoljára 2012-ben tartott, 905 ezer látogatót vonzott kortárs művészeti találkozó 14. kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták. A betiltott művek listáját a kasseli egyetem 19 diákja állította össze: hetvenezer művet vettek lajstromba a reformáció korától az apartheid uralta Dél-Afrikáig - mondta el Florian Gassner művészettörténész. Végül 170 művet választottak ki.

Nem mindig könnyű megállapítani, melyik könyv volt betiltva. Az egykori NDK-ban például nem volt "feketelista", egyszerűen az történt, hogy amikor a szerző meg akarta jelentetni a könyvét, hirtelen elfogyott a papír - mondta Gassner. A kiállításon a betiltott könyvek között hiába keresné a látogató Hitler Mein Kampfját, akárcsak az összes többi, fajgyűlöletre felszólító irományt. Egyes műkritikusok bírálták a Documenta Parthenonját, mivel nem eredeti mű. Marta Minujin 34 évvel ezelőtt, az argentin junta bukása után könyvekből épített templommal tiltakozott a diktatúra által bevezetett cenzúra ellen. A kasseli kiállítás szeptember 17-ig látható. Utána a könyveket szétosztják, az épületet lebontják.

fotó: librarius

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)