Évforduló, soha nem hallott koncertekkel
I. Ferenc József magyar királlyá és felesége, Erzsébet magyar királynévá koronázásának 150. évfordulója alkalmából először lesz együtt hallható Liszt Ferenc Koronázási mise és Erkel Ferenc Magyar cantate című műve ma este a budavári Mátyás-templomban, az 1867. június 8-i koronázás helyszínén. Mindkét művet a koronázás alkalmából komponálták a magyar romantika zeneszerzői.
MTI
Az Erkel Ferenc Társaság, a Liszt Ferenc Társaság Mátyás-templommal közös hangversenyén elhangzik továbbá a Harangkar Erkel Ferenc - Doppler fivérekkel írt - Erzsébet című operájából, amely Sisi 1957-es első magyarországi látogatása alkalmából született. Az estet Erkel Hymnusza zárja, amelyet az eredeti partitúra szerint játszanak a zenészek.
Az előadáson közreműködik Schnöller Szabina szoprán, Heim Mercedes alt, Komáromi Márton tenor és Jekl László basszus szólista, az István Király Operakórus, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Mátyás-templom Énekkara és Zenekarának vonósai, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar. Liszt és Erkel oratorikus műveit Horváth Gábor karmester, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője vezényli.
Liszt Ferenc 1867-ben hat hét alatt írta meg a Koronázási misét (Missa Coronationalis), amely nyomtatásban csak 1869-ben jelent meg a lipcsei Schuberth kiadónál. A darabot a bécsi előírások szerint csak az udvari zeneszerző írhatta volna meg, azonban Liszt tudomást szerzett a kiegyezés előkészületeiről, és már 1865 elején Rómából írt levelében kérte jó barátját, Augusz Antal bárót, hogy segítsen a megbízatás elnyerésében. A báró sikerrel járt, így Scitovszky János bíboros Lisztet kérte fel a darab megírására. A zeneszerző a koronázási ünnepségre nem kapott meghívást, de a Nemzeti Zenede az orgonakaron mégis szerzett neki helyet. A sértett szerző a ceremónia végét azonban nem várta meg.
Erkel Ferenc máig kiadatlan Magyar Cantate-jét Szigligeti Ede A szent korona című ünnepi előjátéka befejező részének szövegére komponálta. A bemutató a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban volt 1867. június 11-én. Az előadást a korabeli feljegyzések szerint másnap megismételték. A mű ünnepélyes nagyzenekari előjátékkal kezdődik, amely nemcsak hangnemében, de a basszus szólamok teljes első ütemével is idézi a Hymnusz bevezető motívumát. Ezt követően a középső, 162 ütemnyi cantate szakaszban a négy szólista és a kórus váltakozva énekelve azt a pillanatot jeleníti meg, amikor István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. A Magyar cantate eredeti állapotában csak 143 évnyi "szunnyadást" követően, 2010-ben, az Erkel-bicentenárium alkalmával szólalhatott meg a budavári Hadtörténeti Múzeumban.
