Pesti Srácok

Nyílzáporral emlékeztek a pozsonyi csatára Ópusztaszeren

Hagyományőrző íjászok emlékeztek vasárnap Ópusztaszeren a 907-es pozsonyi csatára, amikor az Árpád fejedelem vezette magyarok visszaverték a túlerőben lévő német csapatok támadását.

MTI

A rendezvényen Magyar Attila főszervező elmondta, a tizenegyedik alkalommal megszervezett történelmi íjásztalálkozóra a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek történelmi íjászok. A résztvevők hónapok óta gyakoroltak a megmérettetésre, hiszen a szokásostól eltérő kihívások is vártak rájuk: az íjászoknak a versenyeken megszokott 10-15 méter távolság helyett akár 100 méterre is kell lőniük.

PestiSracok facebook image

A csatajelenet első részében az egymás melletti felsorakozó tizedekbe rendeződő hat-nyolcszáz íjász célzott lövéseket adott le az ellenséget jelképező hajóhadra. Ezután a gyalogos harcosok mérték össze erejüket és ügyességüket, a párviadalok sorából Magyar Márton Farkas került ki győztesen. A rendezvény leglátványosabb része a világ legnagyobb hagyományőrző íjász együttlövés gyakorolta volt, amikor a résztvevők egyszerre árasztották el nyílvesszőikkel a nyugatiak táborát.

907-ben Gyermek Lajos keleti frank király parancsára hatalmas bajor, sváb haderő vonult fel a magyarok ellen. A legenda szerint százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján. A végső összecsapásra pedig a mai Pozsony közelében került sor. A csata pontos menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött, a legenda szerint azonban súlyos árat fizettek érte, Árpád fejedelem halálos sebet kapott itt.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban vasárnaptól látható a Puszták aranya című kiállítás. A tárlat három fő tematikai egységből áll: bemutatja a honfoglaló magyarság, illetve az avarság régészeti hagyatékát, valamint ötvösművészetüket is. A park látogatóközpontjában jövő tavaszig látható kiállítás különlegessége a nagyszentmiklósi kincsek galvanoplasztikai másolata.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.