Pesti Srácok

Verdi Requiemje csendül fel Fehérváron

A Musica Sacra rendezvény keretében augusztus 12-én felcsendülő darabban a világ leghíresebb operaházaiban fellépő művészek énekelnek.

MTI

A koncertet felvezető pénteki sajtótájékoztatón Cser-Palkovics András polgármester rámutatott, hogy az augusztusi Királyi Napok ma már elképzelhetetlen színvonalas komolyzenei produkció nélkül. Ifj. Major István, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója kiemelte, hogy a darabban a világ leghíresebb operaházaiban fellépő művészek énekelnek: Lukács Gyöngyi (szoprán) és Komlósi Ildikó (mezzoszoprán) mellett Otokar Klein (tenor) és Alexandru Agace (basszbariton) lép a közönség elé. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart és az öt vegyeskarból egyesített kórust Drahos Béla vezényli majd.

PestiSracok facebook image

Drahos Béla elmondta, hogy karmesterként régen találkozott a művel, amely nagy kihívás lesz minden szereplőnek, hiszen koncerttermi akusztika nélkül, szabadtéren kell megfelelő hangzást elérniük. Lukács Gyöngyi operaénekes interneten bejelentkezve kiemelte: a művet 22 évesen a Zeneakadémia nagytermében énekelte először és a darab végigkísérte eddigi pályáját, hiszen a moszkvai Bolsoj, a milánói Scala mellett Izlandon, Londonban, Tokióban is énekelte már. Úgy vélte, Verdi Requiemje arra készteti az embert, hogy átértékelje életét.

A Musica Sacra rendezvényen eddig Puccini- és Rossini-művek voltak műsoron, ezúttal egy másik olasz zeneszerző egyik legismertebb és leggyakrabban előadott gyászmiséjét hallhatja a közönség. A székesfehérvári előadás érdekessége lesz Otokar Klein fellépése: a fiatal énekes neve ellenére magyar anyanyelvű és szlovák állampolgár, továbbá 2014 óta Érsekújvár polgármestere.

Az előadáson az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében öt kórus lép színpadra: a négy székesfehérvári - az Alba Regia Vegyeskar, a Primavera Kórus, a Vox Mirabilis Kamarakórus és az Ars Musica Vegyeskar - mellett a Budapesti Lantos Kórus lesz hallható augusztus 12-én.

Fotó: jegy.hu

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.