Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 103 éve született az ezerarcú Louis de Funes

Százhárom éve, 1914. július 31-én született Louis de Funes, a francia filmművészet egyik legnagyobb komikusa. A Saint Tropez-i csendőr, az Egy kis kiruccanás, a Jákob rabbi kalandjai és a Fantomas-filmek sztárja több mint 130 filmben és 100 színdarabban játszott, igazi műfaja a burleszkbe hajló vígjáték volt.

MTI

Régi sevillai nemesi család leszármazottjaként látta meg a napvilágot a Párizshoz közeli Courbevoie-ban Louis Germain David de Funes de Galarza néven. Különös érzéke volt a zenéhez, a rajzhoz és a mókázáshoz, a tanulás azonban kevésbé izgatta. Apja szűcsnek szánta, ő be is iratkozott a szakiskolába, de hamar eltanácsolták folytonos nyüzsgése miatt, így végül fényképészeti iskolát végzett. Többféle foglalkozásba is belekóstolt, többek közt önkéntes tűzoltó is volt, 1936-ban kötötte első és rövid házasságát. A második világháború kitörésekor a Pigalle egyik bárjában zongorázott, itt ismerte meg a neves író, Guy de Maupassant unokahúgát, akit 1943-ban feleségül vett.

PestiSracok facebook image

Funes filmes pályája egy ajtónálló aprócska szerepével indult 1945-ben, ezt epizódszerepek követték. Az ötvenes évek elején már rengeteget dolgozott: délelőtt szinkronizált, délután forgatott, este színházban játszott. Első jelentősebb szerepét, a cinikus Jambier-t Autant-Lara 1956-os Átkelés Párizson című munkájában kapta. Partnerei a francia film ikonjai, Jean Gabin és Bourvil voltak, ám a három színész kapcsolata nem volt felhőtlen: Gabint bosszantotta Funes mókázása, és az is, hogy Bourvil nem osztozott vele e bosszúságban.

Funes később sem volt túl jó viszonyban partnereivel: Fernandel például egyszerűen átnézett rajta, Jean Marais nem éppen hízelgően nyilatkozott róla. Jó barátságot egyedül Bourvillal sikerült kialakítania, akivel olyan nagy sikerű filmekben játszott együtt, mint Az ügyefogyott és az Egy kis kiruccanás. Ez utóbbi minden idők egyik legnagyobb francia kasszasikere is volt, több mint 17 milliós nézőszámot produkált. Életében 1964 jelentett fordulópontot, amikor A Saint Tropez-i csendőr című vígjátékot forgatta. A komédia óriási sikert aratott, a filmből további öt rész is készült.

Ismertségét tovább növelte a Fantomas-filmek Juve felügyelőjének szerepe, 1968-ban a francia közvélemény-kutatások szerint ő volt Franciaország legnépszerűbb színésze. A színháztól sem távolodott el, nagyon híres volt Claude Magnier Oscar című komédiája, amelynek főszerepét éveken keresztül játszotta. A hetvenes évek elejének legnagyobb filmes sikere volt a Jákob rabbi kalandjai című filmje, amelyet Golden Globe-díjra is jelöltek 1975-ben. A túl sok munka, a felfokozott élet miatt 1975-ben infarktust kapott, és hosszabb pihenőre kényszerült, amelyet Loire menti kastélyában töltött, többnyire kertészkedéssel.

Felépülése után rögtön elfogadta Claude Zidi Szárnyát vagy a combját című filmjének főszerepét, mert az addigiakhoz képest érzelmesebb és árnyaltabb figurát formálhatott meg. 1980-ban régi álma teljesült, amikor eljátszotta A fösvény című Moliére-darab főszerepét, a várt siker azonban elmaradt. Funes még egyszer visszatért hát a jól bevált csendőr figurához, és 1982-ben elkészült a sorozat utolsó darabja, A csendőr és a csendőrlányok. Nem sokkal később, 1983. január 27-én újabb infarktust kapott, az orvosok ekkor már nem tudtak segíteni rajta.

Művészetéért 1973-ban a francia Becsületrend lovagja lett, két alkalommal tiszteletbeli César-díjat is kapott, 1980-ban, illetve posztumusz 1993-ban. Funes több mint 130 filmben és 100 színdarabban játszott, igazi műfaja a burleszkbe hajló vígjáték volt, amelyben megcsillanthatta ezerarcúságát, gesztusainak és mimikájának sokféleségét. 2014-ben egykori kastélyának üvegházában avatták fel múzeumát, amelyben sehol máshol nem publikált fotókat, dokumentumokat, plakátokat és a színész által vendégül látott hírességek különböző használati tárgyait láthatják a látogatók.

Fotó: femina.hu

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.