Pesti Srácok

Nosztalgiázhatunk a HÉV születésnapján

Nosztalgia járatokkal és egy közeljövőben megjelenő új könyvvel ünneplik a budapesti helyiérdekű vasúti közlekedés elindulásának, az első HÉV forgalomba állításának 130. évfordulóját.

MTI

A 19. század vége felé rohamosan nőtt az igény a Budapest környéki települések és a főváros közötti utazásokra, ezért a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1887. augusztus 7-én átadta első helyiérdekű vasútvonalát Közvágóhíd és Soroksár között, majd ezt követte 1888 júliusában a Keleti pályaudvar-Cinkota, és ugyanezen év augusztusában a Filatorigát-Szentendre helyiérdekű vasútvonal átadása.

PestiSracok facebook image

Már az első évben több mint félmillió utas vette igénybe a HÉV szolgáltatásait, és ez a szám rövid idő alatt megtöbbszöröződött. A következő években meghosszabbították a vonalakat Soroksártól Ráckevéig, Cinkotától Gödöllőig, illetve a Filatorigáttól Császárfürdőig.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepi programsorozat keretében augusztus 20-tól október 14-ig a H6-os HÉV vonalán utazhatnak az érdeklődők az 1950-es és 1960-as évek hangulatát idéző MVIII-as nosztalgia motorkocsival, valamint a nagy múltú HÉV teherszállítás emléke előtt tisztelegve idén először egy LVII-es villanymozdony által vontatott tehervonat fotózására is lehetőség nyílik szervezett körülmények között, nyílt vonalon.

Egy hétvége erejéig eredeti színtervű festésében visszatér a Ráckevei HÉV-re a Csepeli HÉV-ről ismert MIX/A típusú motorvonat, akik a múlt század elejének hangulatára vágynak, azok pedig a gőzfelhős hétvégét használhatják ki, amely során gőzvontatású nosztalgiavonat fog közlekedni Ráckevére. A programok mellett szeptemberben megjelenik a Hévkönyv, amely a Budapesti Helyiérdekű Vasút elmúlt 130 évének jelentős vagy kevésbé emlékezetes, de jellemző pillanatait kívánja felidézni az 1887-es indulástól máig.

fotó: BKK

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.