Szárnyakat adott vágyainak - Barry Seal – A beszállító

Tom Cruise már harminc éve is jól hozta a pilótát a Top Gunban, most jó ritmusban hozzáöregedett a rosszfiús figurákhoz, drogcsempész repülősnek sem utolsó. Sőt, a vicces fiút is jól adja, mert Barry Seal – A beszállító valójában egy szórakoztató szélhámosfilm, egy nem annyira tréfás témában. Nos igen, jogos a kérdés: lehet-e lazára venni egy karriertörténet felmondását, miközben Seal Pablo Escobarral üzletel. Aki látott már filmeket, sorozatokat, amelyekben Escobar feltűnt, az tudja: ez a világ a brutalitásról szól, nem a bruhaháról.

PZL – 061.hu

És ennek ellenére is működik ez az ízig-vérig régi vágású karriertörténet, a remekül felrakott művelődéstörténeti háttérrel, a talán kissé takarékos korfestő miliővel, mert azt tegyük hozzá, egy netflixes sorozatban a nyolcvanas évek eleji tárgyi világot, sminkeket és hajakat jobban felrakák volna, de itt Doug Liman rendező nem akarta felülstilizálni a moziját, ami szintén respektálható, ő a történetesélésre fókuszált, illetve magára Sealre. És persze a film Cruise jutalomjátéka, róla szól, és a kérdés csak az volt, hogy Cruise sármja, ficsúros mosolya nem nyomja-e agyon a karaktert. Nos, nem, Tom Cruise van olyan remek színész, hogy kamionos bajusz, és strici ing nélkül, egy mai szabású ingben is meggyőzően hozza a figurát, akinek megtalálja gyenge pontját a CIA, majd megzsarolja, hogy aztán légifelvételeket készítsen Dél-Amerikában.

De Sealnak több gyenge pontja is van, így aztán a a visszautakon a Medellín kartellnek csempész kokaint az Egyesült Államokba. Az az első perctől világos, hogy a dolognak nem lesz jó vége, hiszen a történetmesélés egy videókazettás visszaemlékezésre épül, és ahogy az lenni szokott, az aki nagyban játszik, az előbb-utóbb nagyot bukik, ilyen a bűnözői karrierek íve, viszont a tényleges összeomlásból nem sokat érzékelünk, ahogy abból sem, hogyan verik el a sok pénzt, mert inkább elássák a gyerek homokozója mellé, szóval, itt azt látjuk, hogy a papa szolgálati útra megy, felszáll, hozza-viszi a fegyvereket és a drogot, és szinte mindig megússza. Mivel a pénzt csak gyűjti, nem élvezi, így olyan, mintha egy munkás ember dolgos hétköznapjaiba látnánk bepillantást, ami azért kicsit unalmas, még ha az a feladat, hogy drogot kell kidobálni a gépből különböző mocsaras tájakon.

Seal csak a gépen emelkedik fel, a társadalmi ranglétrán nem, nem látjuk azt, hogy a kisember a nulláról feljut a sok nullára végződő számsorok végére, ilyen szempontból a karrier ívét nem írja le Barry szuperszónikus repülője a vászon egén, de a film minden hibája ellenére is működik, szerethető, kellemes mozi. A Barry Seal tehát Cruise-ra épít, ugyanakkor a mellékalakok is erős karakterek, annak ellenére, hogy jórészt csak Cruise-nak dobálják a lasztit. Domhnall Gleeson például remekül hozza a CIA összekötő tisztet, aki olyan, mintha Pethő Zsolt idézné meg a L'art pour l'art Társulatban Margitot, de mégsem egydimenziós a figura, mert egyszerre felelőtlen, kegyetlen és kérlelhetetlen, másfelől viszont kissé ügyefogyott is.

Seal feleségét, Lucyt alakító Sarah Wright viszont inkább epizódista, de mégis hagy némi karcolást az emlékezetért felelős receptorokon, viszont a Medellín kartel vezetői olyanok, mintha az Irigy Mirigy tagjai játszanának el egy Döglégy Zolee paródiát. A filmben a rendezés nem hajtott végre olyan bonyolult manővereket, mint amilyeneket Seal a valóságban, de a mozi kellemes szórakozás ígér, és még Reagen elnöknek is jut egy-két jó pont, ami Hollywoodtól egészen meglepő gesztus.

Képek: UIP

Barry Seal – A beszállító
amerikai film
Főszereplő: Tom Cruise, Sarah Wright
rendezte: Doug Liman
Bemutató: 2017. augusztus 31.
Forgalmazó: UIP-Duna Film