Arany Jánosról emlékezik idén Kulturális Örökség Napjai programja
Aranykorok emlékezete címmel az 500 éves reformációról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtt megkötött kiegyezésről is megemlékezik idén a Kulturális örökség napjai, amely 100 település 268 helyszínén 624-féle ingyenes programmal várja az érdeklődőket szeptember 16-17-én.
MTI
A Kulturális örökség napjai1984 óta már 50 országban az épített örökség ünnepe, 1991 óta az Európa Tanács védnökségével rendezik meg. A rendezvény során megnyílnak és bejárhatók olyan épületek, építmények és régészeti lelőhelyek is, amelyek az év többi napján nem látogathatók, a nyilvános intézmények pedig máskor be nem járható helyiségeiket nyitják meg az érdeklődők előtt. Idén az Európa Tanács a természet és örökség hívószavait választotta a rendezvény témájául, Magyarországon emellett megemlékeznek az 500 éves reformációról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtti kiegyezésről is. Az Európa Tanács 2018-at a kulturális örökség európai évének választotta, ennek kapcsán Magyarországon is zajlik már az előkészítő munka, bevonva a szakmai és társadalmi szervezeteket is.
A szellemi kulturális örökség jegyzékébe 2017-ben az eddigi öt mellé két új elem kerül fel Magyarországról: a nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok, valamint a höveji csipkevarrás élő hagyománya. A szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok listájára a cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja a Gandhi intézményi rendszerben került fel új elemként.
A Kulturális örökség napjai országos megnyitóját szeptember 15-én a debreceni református kollégiumban tartják, ekkor hirdetik ki az új szellemi kulturális örökségi elemeket is. A programhoz Magyarország valamennyi megyéje és Budapest valamennyi kerülete csatlakozott, Révkomárom városa pedig Szlovákiát képviseli majd. A reformáció emlékévének programjában 66 helyszín, az Ars Sacra fesztiválban pedig 47 helyszín vesz majd részt, szeptember 16-án tartják ugyanis a Nyitott templomok napját. A számtalan bejárható épület közül kiemelhetjük a Néprajzi Múzeumot, amely rövidesen elköltözik jelenlegi otthonából, a Markó utcai Mentőpalotát, az egyházaskozári evangélikus templomot, a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumot, a százhalombattai régészeti parkot, a tolcsvai kastélyt, valamint a komáromi és révkomáromi erődöket is.
A Kúria a nagyközönség számára is bejárhatóvá teszi a százesztendős Igazságügyi palotát. A Markó utcai épületbe előzetes regisztrációval érkezők beléphetnek a Kúria elnökének dolgozószobájába, a fogadóterembe, a díszterembe; a tárgyalótermekben perszimulációkat tekinthetnek meg, de benézhetnek a tárgyalás előtti rabmegőrzőbe is. Idén Szabó Magda születésének századik és a debreceni zsinat négyszázötvenedik évfordulóját is ünneplik.
