Pesti Srácok

„Manapság a blöff is átmehet a tű fokán” - Interjú Román Sándor táncművésszel, az ExperiDance vezetőjével

A Román Sándor táncművész, koreográfus alapította ExperiDance halmozza a sikereket, a társulat táncosai legutóbb a Vizes VB-n nyújtottak felejthetetlen élményt. Szeptember 29-én mutatják be a Cinderella című látványos előadásukat a RAM Colosseumban. A VB-szereplés utóéletéről, világhírről és az ExperiDance Táncakadémiáról is beszélgettünk vele.

AYHAN GÖKHAN - 061.hu

Most nyáron az ön táncosai is felléptek a Vizes VB-n. A rangos eseményen való pozitív szereplés befolyásolhatja a magyar tánc megítélését itthon és külföldön?
Hatalmas megtiszteltetésként ért minket, hogy a Vizes VB szervezői döntésének értelmében a táncművészet képezte a VB nyitógálájának a gerincét. Az ExperiDance táncosai mellett egyéb jelentős intézmények táncosai vettek még részt ezen az eseményen. Példátlan értékű szakmai összefogásról számolhatok be. Halkan bíztunk abban, hogy sikeresen teljesítjük majd a feladatot, és végül beigazolódtak a reményeink, itthonról és külföldről is pozitív visszajelzéseket kapott a produkció. Oly' annyira, hogy a VB óta több, ránk nézve kedvező megkeresés érkezett, jelenleg például egy tengerentúli, több állomásos turné szervezése is folyamatban van.

PestiSracok facebook image

Amikor itthon a táncról beszélünk, a tradícióink következtében mindenki a néptáncra asszociál, önök azonban átlépnek a néptánc kínálta kereteken. Fel kell venni a kesztyűt a félreértések és a sztereotípiák ellen?
Nem az az elsődleges feladatunk, hogy arra figyeljünk, hogyan is működnek a különböző reflexek. Az ExperiDance egy innovatív csapat, ami a ma kihívásainak akar megfelelni, tehát a közönségünknek kívánjuk a hagyományt egy merőben új megközelítésben átadni. Az Egyesült Államokban megtanultam, hogy csinálhatsz bármit, ha történetesen az jó. Tizenhét év azt követeli meg a társulattól, hogy örökösen a magas színvonal fenntartása lebegjen a szeme előtt, és hogy a szakmaiságból egy fikarcnyit ne engedjen.

A magyar táncosok a nemzetközi porondon is megtalálják a helyüket?
A kiindulópont inkább az, hogy az egész ország nem találja meg a helyét a nemzetközi piacon. Az országimázshoz a táncművészet hozzájárulhat, de alapjában véve nincs abban a pozícióban az ország, hogy befolyásoló tényező legyen a világban, annak ellenére sem, hogy a kultúránk minősége nem marad el a többi nemzet kultúrájától. Külföldön járva azt látom, hogy a rangos helyeken nem nagyon jutnak bemutatkozási lehetőséghez a magyar rockbandák vagy táncegyüttesek. Egyszerűen nem vagyunk ott. Azonban szép kihívásnak ígérkezik, hogy ott legyünk, hiszen a Vizes VB is azt támasztotta alá, hogy igenis a legjobbak között van a helyünk.

Magyarországon könnyen rámondják egyes művészekre vagy társulatokra, hogy világhírű. Az ilyen megnyilatkozások általában komolytalanok?
Ez az a kategória, ami már túlzás. Én például régóta dolgozom Berlinben is, és előfordul, hogy Riesában megismernek, de Németország más városaiban már nem. A világhír azt jelenti, hogy valaki vagy valami mindenkinek egyetemesen jelent valamit. A huszonegyedik században a világ bonyolultsága és összetettsége okán az ehhez hasonló fogalom és kijelentés értelmét veszti. Noha beszélhetünk hazai világsztárokról, például Puskás Ferenc és Bartók Béla neve a világ számos pontján jól cseng. Az én felfogásom az, hogy a magyar kultúrát érdemes előbb a magyar anyanyelvűek körében népszerűsíteni, majd a következő szintre lépve jöhet az, hogy a világ előtt is megmutassuk az értékeinket. A társulat jelenleg ezen az ösvényen halad, több nemzetközi szereplés azt támasztotta alá eddig, hogy nem tévesztettünk irányt.

Szakmaiság és szórakoztatás mindig egyensúlyban van egymással?
A közönség mindenre nyitott, azonban elvárja az első bemutatkozás után, hogy a későbbiekben se engedj a színvonalból. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakmaiság és a megújulás képessége. Bárkinek adódhat egyszeri alkalom a szereplésre, de a szakmai bázis nélkül annál gyorsabban és fájdalmasabban következik be a bukás.

2016 szeptembere óta működik az ExperiDance Táncakadémia. Miért tartotta szükségesnek, hogy egy hasonló intézmény elinduljon?
Korábban a mestereim úgy adták át a tudást, hogy először leválogattak - a fogyasztói társadalom működése olyan helyzetet teremtett, hogy komolyabb szelektálásra ma már kevesen vállalkoznak - és felvállalták, hogy milyen táptalajra van szükségük a tudás átadásához. A szakmaiság háttérbe szorítása végzetes felhigulást von maga után. Mi, akik komolyan vesszük a táncot, nem tétlenkedhettünk, ezért a bajok megfékezése érdekében megalapítottuk az akadémiát. Mindig azt mondták a mestereim, hogyha nem szereted a táncot, hagyd abba, felejtsd el, nézz más elfoglaltság után. Testi-lelki odaadás híján ez a műfaj működésképtelen.
A tánc azon kevés műfajok egyike, amelyik nem hazudik. Ha nincs ott az elvárt technikai elem, már hazudsz. Manapság a blöff is átmehet a tű fokán, de hosszútávon ez a fajta hozzáállás nem kifizetődő. Szerencsére az elmúlt tizenhét év alatt megismert tanítványok között jócskán akadt olyan táncos, akit a mozdony füstje megcsapott.

Hány táncost bír el egy ország?
Abban az esetben, amennyiben a tánccal a hódítást tűztük ki célul, mindenkinek táncolnia kellene. Maga a tánc egy természetes mozgás, senkitől nem vár el csúcsidőket. Annak idején a hétköznapok valósága volt, ehhez a kódrendszerhez pedig bárki alkalmazkodhat.

A társulat legújabb produkciója a mesés elemekkel és az ExperiDancetől megszokott látványvilággal teletűzdelt Cinderella. Mire számíthat a közönség?
A mai gyerekek életében a Disney és a DreamWorks kiszélesítette a fantázia határait. A legtöbb gyermek túllép a felnőttek szürke hétköznapjain, elrugaszkodik a valóságtól, szinte repül. Összességében egy olyan virtuális világban él, amit mi nem tudunk megadni neki. Viszont a mostani produkció a színpadon teremti meg hús-vér emberekkel a gyerekek igényelte virtuális közeget. Pozsgay Zsolt egy magyar Hamupipőkét írt nekünk. Hadd tegyem még hozzá mindehhez, hogy az összes mesebeli figura, Hófehérkétől Csipkerózsikáig segíti őt abban, hogy meglelje a boldogságát. Debreczeni Ildikó jelmezei és Gömöry Zsolt zenéje garantálja, hogy gyereknek és felnőttnek egyaránt hihetetlenül gazdag és színes, a képzeletet meghaladó műsorban lesz része.

Képek: ExperiDance produkció

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Évek óta nyomasztanak bennünket a Birodalom tényellenőrei, de a Századvég most visszavág nekik (Polbeat-videó)

‎Polbeat 2025 március 14.
Egyfajta kifordított A Birodalom visszavágnak lehetünk szemtanúi, hiszen a Századvég új Tényellenőr.hu-ja épp a birodalomnak vág vissza - vezette fel a legutóbbi Polbeat-beszélgetést Huth Gergely, aki Both Hunort, az új elemző csapat és internetes portál vezetőjét, illetve Béky Zoltánt, a Századvég vezető jogászát kérdezte, Stefka István közreműködésével. Both elmagyarázta: a globalista erők épphogy az álhírek terjesztéséhez használják a fizetett "tényellenőr csapataikat" és elég nagy sikerrel jártak világszerte a negatív kampányaikkal, hangulatkeltéseikkel. E fegyverük kifejezetten a nemzeti szuverenitás megtámadására irányult, de "most ellenük fordítjuk azt."