Pesti Srácok

Udvaros Dorottya koncertezik ma a MOMKultban

Majdnem valaki címmel ad koncertetet a színésznő a budai MOM Kulturális Központban. Udvaros Dorottya három évtizeddel első lemeze után 2015-ben készítette el második önálló albumát Majdnem valaki címmel.

061.hu

Az 1985-ben megjelent első anyagra, az Átutazóra Dés László írt zenéket, Bereményi Géza pedig szövegeket Udvaros Dorottyának. A később CD-n is megjelent LP több tízezer példányban kel el, vezette a slágerlistát, a magyar popalbumok között klasszikusként tartják számon: a korong bekerült a 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe is.

PestiSracok facebook image

Udvaros Dorottya 1993-ban a Madách Színházban a Jövőre veled újra című musical főszereplője volt, szerepelt a Férfi és Nő című produkcióban, az Alföldi Róbert által rendezett István, a királyban, és a Mégis szép című önálló estjén is több dalt énekelt. 2012-ben a Thália Színházban a Cseh Tamás-emlékesten találkozott Hrutka Róberttel, aki Bereményi Géza felkérésére a produkció zenei rendezője volt. A gitáros-szerző több dalt írt Udvaros Dorottyának Bereményi Géza szövegeivel, ez vezetett a Majdnem valaki című albumhoz.

A lemez sok szempontból az Átutazó világának folytatása. Bereményi szövegei ezúttal is a férfi-nő viszony finom árnyalatait vizsgálják, a nyolcvanas évek hangulatát persze felváltotta napjaink világa - 21. század címmel született is egy dal. "Hiába az azóta eltelt sok-sok év, a szerelem ügye Gézát és engem is lázba tud hozni, és mindketten úgy érezzük, hogy még mindig van mondanivalónk és kérdésünk róla. Géza az esetek többségében történeteket ír, nála egy dalban végigélhetek egy emberi sorsot" - fogalmazott korábban a színésznő. A mai koncerten Hrutka Róbert zenekara kíséri Udvaros Dorottyát.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)