Pesti Srácok

Egy kitalált útinaplóból jelent meg részlet, a 10 éves Hemingway írta

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

MTI

"Európába utazunk" - így kezdődik a barna füzetben vezetett napló, amelyre a két kutató májusban bukkant rá, és amelynek létezését a napokban publikálták. A füzet 1909. szeptember 8-i keltezésű írása olyan, mintha egy napló első bejegyzése lenne. A szerzője az akkor 10 éves Hemingway - számolt be a felfedezésről a The New York Times cikke alapján a The Guardian.

PestiSracok facebook image

Sandra Spanier, az angol irodalom professzora és a Hemingway Letters Project szerkesztője elmondta, hogy a gyermek Hemingway sohasem tette meg azt az utat, amiről a naplóban írt, egy kitalált útinaplóról van szó, amely azonban már magán viseli az érett író stílusának néhány vonását.

A naplót Hemingway régi bizalmasára, szerelőjére, alkalmanként sofőrjére, Toby Bruce-ra bízta más személyes dokumentumaival együtt. Az író ugyanis saját életének legjobb krónikása lévén minden levelet, fecnit, fotót, receptet gondosan eltett, és mire 1961-ben elhunyt, rengeteg bedobozolt dokumentum gyűlt össze egyebek mellett Key Westben, Oak Parkban, Kubában és idahói otthonában, Ketchumban - idézte fel a The New York Times.

Az író negyedik felesége, Mary Welsh Hemingway éveket töltött férje hagyatékának összegyűjtésével, 1962-ben Key Westbe is ellátogatott a Bruce családhoz. A náluk elraktározott dokumentumokat átvizsgálva a fontosabbakat magával vitte New Yorkba, a többit pedig otthagyta Bruce-éknak. A relikviák azóta is a Bruce család archívumában pihentek, jelenlegi tulajdonosuk Toby Bruce fia, Benjamin.

A kollekcióban egyebek mellett ritka Hemingway-fotók, levelek, az író egy hajtincse és a híres fotós, Walker Evans ajándéka, 46 nyomat szerepel. Csak az utóbbi 15 évben kezdték el a gyűjteményt rendesen katalogizálni elsősorban Chamberlin ösztönzésére, aki megírta Hemingway életének és pályájának krónikáját.

Az özvegy valószínűleg azért nem fedezte fel a vízpettyes naplót, mert annak fedeléből alig maradt valami. A cím nélküli elbeszélés 14 oldalt tölt meg a füzetből, amelyben versrészletek, és nyelvtani szabályok is szerepelnek. Az Írországot és Skóciát érintő fikciós utazás történetét Hemingway a szüleinek címzett levélként fogalmazta meg, így az özvegy szemében nem tűnt jelentősnek. A két Hemingway-kutató számára is csak májusban vált világossá, hogy az író első elbeszélésére bukkantak rá, mivel Hemingway soha nem is járt azon az úton, amiről mesélt.

Ez az első emlék, amelyben Hemingway "hosszasan fantáziadús elbeszélőként" mutatkozik be - hangsúlyozta Spanier. A füzetben szereplő írás nincs leosztályozva, tehát nem világos, hogy esetleg iskolai feladatként vagy saját szórakoztatására írta. Spanier szerint az is elképzelhető, hogy a St. Nicolas gyerekmagazinnak akarta elküldeni, amelynek havonta megrendezett irodalmi versenyén nővére, Marcelline is indult.

Benjamin Bruce a The New York Times riportjában elmondta, hogy bár a közelmúltban pusztító hurrikán nagy károkat okozott Key Westben is, az archívum biztonságban átvészelte a vihart. A férfi arról is beszélt, hogy a gyűjtemény eladását tervezi, mert szeretné, ha olyan helyre kerülne, ahol tanulmányozni lehet.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.