Pesti Srácok

Honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be Jászberényben

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

MTI

Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában. A szolnoki Damjanich János Múzeumnak Hajzer Kálmán pusztamonostori lakos jelentette a leletegyüttes darabjait, majd azokat a területileg illetékes Jász Múzeum kapta meg - tette hozzá. A beszolgáltatott tárgyak nagy része vasból készült, azonban kiemelkedik közülük egy csaknem 11 centiméter magas, aranyozott ezüstlemezből készült, gömbdíszben végződő, kúpos tárgy, mely egykor viselője süvegének tetejét díszíthette - mondta a régész, hangsúlyozva, hogy ehhez hasonló süvegcsúcs eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

Az 1890-ben Beregszászon talált, három darabban előkerült és később restaurált süvegcsúccsal ellentétben a jászberényi példány teljesen ép, és a hozzá köthető többi lelet is, így a honfoglalás korán belül is pontosan meg lehet határozni a tárgyak korát - mutatott rá Gulyás András. Mint mondta, Jászberényben előkerült egy vas kengyelpár, zabla, vascsatok, vaskarika és nyílcsúcsok is. Ezen kívül találtak ezüstből készült karikát, lemezt, két pénzérmét és egy aranyozott eszüstcsüngőt is. Gulyás András megjegyezte, hogy valószínűleg egy honfoglalás kori, kis létszámú temetőre bukkantak, és úgy tervezik, folytatják a terület kutatását. Hozzátette: a leletegyüttesből a süvegcsúcsot állandó kiállításon fogják bemutatni a későbbiekben.

PestiSracok facebook image

Kép: Sulinet

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.